Putsay Gábor

Vélemény és vita

Fegyelmezettség és stabilitás

Álláspont. Még főiskolás koromban próbálta egyik tanárom egyszerű példával levezetni, miért is szükséges a munka, mire is jó, miért szükséges, hogy az emberek dolgozzanak

Sőt az sem baj, ha mindenki dolgozik – ecsetelte. Ugyanis ha túl sokan maradnak munka nélkül, az otthon maradó előbb-utóbb elcsábítja a szomszéd szintén állástalan feleségét, amiért a felszarvazott megöli a „tettest”, így egyszerre ketten esnek ki a munkaerőpiacról. Ráadásul a börtönben ülőt az amúgy is kevés munkavállalónak kell eltartania. Szóval jobb, ha az emberek dolgoznak – vonta le a végső konklúziót. Egy másik klasszikust, Voltaire-t idézve, aki hasonlóképp azt mondta: „A munka pedig arra jó, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt és a szükséget.”

Szóval ha van munka, termelhetünk, építhetjük az országot, többségében munkával lehet előállítani a bruttó hazai terméket (GDP), és lehet fogyasztani. Ha pedig bővül a lakosság fogyasztása, az újból érdemben hozzájárul a GDP növekedéséhez. És itt jutunk el mai gazdasági témánkhoz, a negyedéves GDP-jelentéshez. Előzetesen fontos megjegyezni, hogy a GDP nemcsak a jólét és a fejlettség egyik mutatója, de minden ország­jelentésben az első sorokban szerepel. A piac pedig árgus szemekkel figyeli a negyedéves jelentéseket, amelyek a világgazdaság jó helyzete miatt rendre pozitívumot mutatnak. Nemcsak nálunk, hanem a körülöttünk lévő országokban, illetve a fejlett világban.

Ami manapság közös ezekben a jelentésekben az az, hogy a GDP-növekedést leginkább a fogyasztás bővülése lendíti előre. Országonként persze eltérően mástól is növekedhet a GDP, hiszen néhol a turizmus fellendülése, az építőipar, a felhalmozás vagy a tőkeberuházások emelkedése dominál. A lényeg viszont az, hogy ahol egészséges a gazdaság szerkezete, alacsony a munkanélküliség, stabil és fegyelmezett az államháztartás, jók a makrogazdasági mutatók, csökkennek az adók és az államadósság is, ott a GDP alakulásával sincs túl nagy baj. Ez rendre kiderül nemcsak nálunk, de más hasonlóan fejlett vagy még fejlettebb országokban is. Nekünk a magyar mellett a német GDP alakulása a legfontosabb, egysze­rűen azért mert nyitott gazdaságunk leginkább az exportra épül, és a kivitelünk legfőbb felvevőpiaca Németország. Ha ott gond van, előbb-utóbb nálunk is az lesz, ha pörög a német gazdaság és az ottani export, akkor nekünk sincs félnivalónk, legalábbis a gazdasági mutatóin­kat illetően. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi adatai szerint az év első három hónapjának kiemelkedő növekedése (4,2 százalék) után 3,2 százalékkal bővült a második negyedévben a magyar gazdaság, ami a magas bázis miatt mindenképpen jónak mondható. Ez nem véletlen: pörög az ipar és vele a gazdaság, ebből adódóan az export, pozitív a külkereskedelmi mérleg, rekordalacsony a munkanélküliség, egyre növekszik az elkölthető jövedelem is, így egyre többet fordíthatunk különböző szolgáltatásokra. Az erősödő szolgáltatási szektor pedig a GDP növekedését is alapvetően meghatározza.

Ami még ebben a körben kiemelhető és szerencse (is), az az európai uniós támogatások lehívása, illetve az építőipar szárnyalása, hiszen szinte minden hónapban két számjegyű a növekedés, igaz a tavalyi alacsony bázishoz mérten. Ez viszont az érem egyik oldala: a másik, hogy az uniós támogatásoknak és a központi intézkedéseknek, például a családi otthonteremtési kedvezménynek köszönhetően az első negyedévben ezermilliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon. Ez pedig nem semmi, még makrogazdasági szinten sem.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom