Vélemény és vita

Erre a folytatásra érdemes szavazni

Ellenfelei mondják, hogy nincs programja a Fidesz–KDNP-kormánynak, csak a folytatás

Ó, ha tudnák, hogy ez a folytatás mennyivel hitelesebb, mint bárminemű szociális demagógiától hemzsegő kamuprogram, mindenféle jöttment, hataloméhes ígérgető szájából, talán kevésbé volna most minden eddigi eredmény veszélyben.

A választópolgár hamar megszokja a „jobblétet”, és az emberi természetben rejlő, eddig kevésbé ismert érzések törnek felszínre ilyenkor, amelyeket megszokni is nehéz, nemhogy elfogadni őket. Az irigység és a még jobbat és többet akarok, azaz a birtoklás feletti öröm vágya. Ami végül is érthető, ahogy az is, hogy az ellenzéki politika megpróbál erre ráerősíteni. Ezt láthatjuk most, néhány nappal a választások előtt. A kormánnyal szemben felsorakozott és még talpon maradt ellenzéki csoportok egymással is perlekedve, sokszor a másikra licitálva próbálnak hihetetlen dolgokat ígérni és még hihetetlenebb dolgokat összehazudni, a kormánypártot pedig lejáratni.

Az előbbi módszer a birtoklási vágyba kapaszkodik, a másik az irigységgel kacsint össze. A kérdés az, hogy ez a hazugság- és ígéretvihar lesz-e olyan elsöprő erejű, hogy minden eddig elért eredményt eltöröljön majd a föld színéről. Vagy nem – és akkor lehet folytatni.

De vajon mi is lehet a baj az eddigi politikai cselekvések folytatásával?

Az IMF-hitelt visszafizettük, az államadósság csökkent – azaz gazdasági értelemben szabadabb mozgástere lett az országnak. Az infláció a rendszerváltás óta sosem volt ilyen alacsony, a GDP újra négy százalékkal növekszik. A munkahelyek száma több mint hétszázezerrel nőtt, a munkanélküliség történelmi mélypontra került, és itt nem csupán a közmunkáról van szó. A minimálbér nyolcvannyolc százalékkal, az átlagkereset pedig területeként eltérő módon ugyan, de mindenhol legalább hatvan százalékkal nőtt, van, ahol egyenesen a duplájára. Ha ez a kormány azt ígéri, hogy ezt folytatja, akkor lehet benyögni béruniót, vagy általánosan kiterjesztett alapjövedelmet követelni – de azt hiszem, hogy ennek folytatásával a józan ész szerint is elégedettnek kell lennünk.

Azután itt van – a szerintem egyik, ha nem a legfontosabb társadalompolitikai vívmány – a családok pénzügyi és erkölcsi támogatásának Európa-szerte példátlan növelése. A gyermekek után járó adókedvezmények, a csok, a gyed és a gyes helyreállítása és bővítése (amelyet éppen a 2010 előtti kormány kurtított meg), a sok-sok családbarát intézkedés, amelyet a fogyasztói társadalom haszonleső szereplőire is egyre inkább „ráerőltet” a mostani kormány. A kedvezmények összessége egyébként valódi, konzervatív társadalompolitikai program, hisz a hagyományos, legkisebb, ugyanakkor a legfontosabb természetes közösséget támogatja hosszú távon. Azt hiszem, aki érintve van, vagy komolyan vehető felelősséget érez a körötte lévő közösséget nézve, az egyértelműen igent mond ennek folytatására, további bővítésére.

Nem is beszélve a nemzeti szuverenitás kérdéséről. Arról, hogy az illegális bevándorlástól (egyelőre) megmenekültünk, vagy a határon túli magyar közösségek támogatásáról és a köztünk erőszakkal meghúzott határok szellemi lebontásáról. A magyar állampolgárságról és a szavazati jogról. E döntések sora és bátor cselekvések egymásutánja a nemzeti identitásunk és puszta biológiai létünk, illetve megmaradásunk záloga lehet a jövőben. Hát ha ez a folytatás, akkor folytassuk!

Persze, az ellenzék vesszőparipái-ról, az oktatásról és az egészségügyről is szólni kell. Nos, az idei költségvetésben négyszázharmincmilliárd forinttal több jut az egészségügyre, mint 2010-ben, a várólistán levő betegek száma 2017 májusára hatvan százalékkal csökkent. De 2012 és 2017 között több mint hatszázötvenmilliárddal nőttek az oktatásra fordított költségvetési kiadások is, amelyek az OECD-országok és az unió átlagánál is magasabbak. Végül ne felejtsük el azt sem, hogy ma már évente több mint egymillió gyermek kap ingyentankönyveket, és háromszor annyian étkeznek ingyen, mint 2010 előtt.

És persze megrendeztük a vizes- és a dzsúdó-világbajnokságot, volt nálunk jó néhány nemzetközi sportesemény, amely emelte az ország presztízsét, vitte világszerte jó hírünket. Továbbá újjáépült a Zeneakadémia, a Vigadó, a Wellish-palota (az Igazságügyi Minisztérium épülete), az Olimpiai park, a Ferenciek tere, a Keleti pályaudvar, a Mátyás-templom, a Várkert Bazár, és így tovább – felsorolni sem lehet.

Gondolkodjunk el egy kicsit! Akarjuk-e ezeket folytatni, vagy rábízzuk az országot egy olyan kaotikus csoportosulásra, amelynek főszereplői egymással sem tudnak békében létezni, nemhogy sok-sok hazug és demagóg ígéretüket megvalósítani. Hiszünk-e a hitelteleneknek és az új húsoknak, akik már maguk is tudják, hogy csak káoszt okoznak? És akik számtalanszor leleplezték már magukat, akik csak és kizárólag az Orbán-kormány bukásában érdekeltek, illetve az előrehozott választásokban bíznak? Nos?

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom