Érintkezések

Hogy mit érzett a fedélzeten tartózkodó százharminc utas és a hétfős személyzet, azt soha nem akarom megtudni. Biztosan hallottak, olvastak ők is az egyiptomi orosz járatról, amely, utasaival egyetemben nem volt olyan szerencsés, mint ők. És természetesen az is előfordulhatott volna, hogy a Készenléti Rendőrség talál a gépen robbanóanyagot vagy robbantásra alkalmas eszközt. És akkor nagyobb port vert volna fel ez a hír, ami így kicsit szerényebb helyet kap majd a sajtóban. És nem volt terrorfenyegetés sem. És mégis, mindegyik lehetett volna, lehetett volna terrorfenyegetés, ahhoz elég egy kés a londoni metróban, és lehetett volna robbanóanyag és robbantásra alkalmas eszköz is, hiszen arra elég egy hazai, nem is annyira műkedvelő bombagyáros.

Igen, persze, sok a ha és feltételes mód és a nagymama sem volt sárga, de azért lássuk be, eddig sem volt vicces mindenféle robbantgatásokkal riogatni a matekdolgozatot elkerülendő, de ma, amikor egy ottfelejtett reklámszatyor miatt a legfelkészültebb terrorelhárítók és mindenféle magasan képezett szakemberek hátán csordogál a jeges veríték, nem jó szórakozni ilyen dolgokkal. Pláne nem egy repülő esetében, mert a repülőgép-szerencsétlenségek valahogy mindig jobban megdöbbentik az embert.

Nagy szerencsénk, hogy még azon a szinten vagyunk, hogy ezek a hírek megrázzák az embert, hiszen a borzalmakba is bele lehet fásulni, még felkapja az ember a fejét, ha olvassa, hogy Magyarországon járt a párizsi merénylet kitervelője, még erre a berlini gépre is felkapja a fejét, noha a kontaktus nem közvetlen. Baj akkor lesz, ha közvetlenül tapasztaljuk a borzalmakat, és még nagyobb akkor, ha egy-egy robbantásra, merényletre már oda sem fordítjuk a fejünket, mint Vajda János, aki Buda 1849-es ostromakor a legnagyobb ágyútűzben rezignáltan kortyolgatta kávéját, míg mellette a puskaport még nem szagolt honvédek rettegtek. Hát igen, Vajda akkor már megjárta a Délvidéket, megszokta a háború borzalmait. Ide ne jussunk el soha, a terrorral való érintkezéseink maradjanak közvetettek, felületesek, vagy inkább ne is legyenek soha.