Baranya Róbert

Vélemény és vita

Ellenzéki festékszóró

Álláspont. Hétfőn bebizonyítottátok, hogy még mindig van lejjebb. Pedig már azt hittük, nincs

Azt látjuk, hogy lassan tíz éve a tagadáson és a romboláson kívül semmi mondanivalótok, semmilyen programotok nincs. Látjuk, hogyan hirdettek sokadszorra összefogást, aztán hogyan estek egymás torkának a fizetős helyekért. Szalámizzátok egymást, színt váltotok, mint a kaméleon, követni nem tudjuk már, hogy éppen mit gondoltok Magyarországról, a jövőnkről vagy éppen a jelenünkről.

Van köztetek szélsőjobboldaliból hirtelen megszelídült, minden korábbi kijelentését megtagadó, közben lassan teljesen széteső romhalmaz, egy bukott miniszterelnök vezette fanatikus csoport, egy meghatározó erőből hétszázalékosra zuhanó egykori állampárt, egy hazugságon rajtakapott, de bocsánatot azért sem kérő vezetővel felruházott, szebb napokat is megélt „zöldpárt” és a többi, mérhetetlen támogatottságú kommandó.

A parlamentbe már nem jártok be, bár ezért kapjátok a fizetéseket, nem is akármennyit. Ehelyett akciózgattok. Tavaly decemberben az Országházban kezdtétek, többek között a telefonját bátran mindenkinek az arcába toló Tordai Bencével (képviselői tiszteletdíja 1,5 millió forint), Gyurcsány Ferenc fegyverhordozójával, Gréczy Zsolttal (tiszteletdíja egymillió forint) vagy a vígan sípolgató Szabó Tímeával (tiszteletdíja 1,7 millió).

Aztán folytattátok az MTVA-székházban, követelőztetek, petíciót akartatok beolvasni, megzavarni az adásmenetet. Ehhez persze nem volt jogotok, hiába ordibáltátok bele a közösségi médiába, hogy de van. Majd miután veletek ellentétben mások, betartva a törvényeket, garantálni akarták az intézmény biztonságos működését, nekiálltatok balhézni. Kunhalmi Ági (havi tiszteletdíja 1,3 millió forint) nekifutott egy csukott ajtónak, Bangóné Borbély Ildikó (tiszteletdíja 1,5 millió) tarkóra tett kézzel lefeküdt a földre, Hadházy Ákos (tiszteletdíja 891 ezer) meg Pókembert játszott, miközben Szél Bernadett (tiszteletdíja egymillió) többször körbehisztizte az épületet. Persze nem értetek el semmit, azon kívül, hogy rajtatok röhögött a fél ország.

Majd eltelt néhány hét, és más okos gondolat nem jutott eszetekbe, mint hogy kivonulgattok az ülésekről, és elmentek tiltakozni valahová. Végül is, minek dolgozni, a fizut utalják havonta, nem kell érte megszakadni. Már-már szóra sem érdemes, hogy oktatási politikusotok, a kulturális bizottság alelnöke, a néha spiccesen a kamera elé álló Kunhalmi, Bangónéval az oldalán, nem tudja leírni helyesen a „fojtani” szót. Hétfőn utóbbiról az is kiderült, hogy a „minket” szó leírása is gondot okoz neki. Merthogy tegnapelőtt még lejjebb süllyedtetek. Nem értétek be annyival, hogy tiltakozgattok, elkezdtetek rongálni. Végigmasíroztatok a Váci úton, és festékszóróval lefújtátok a kormányzati plakátokat meg az aszfaltot.

Azzal persze már nem foglalkoztatok, hogy nem a plakátokat rongáltátok meg, hanem az azokat tárolóvitrineket. Ezekből egy mozdulattal ki lehet venni a papírt, amelynek helyére lehet, hogy jövő héten egy segélyszervezet támogatást kérő hirdetése kerülne. Nem a kormányt büntettétek, hanem mindenkit. Azzal azért, remélem, tisztában vagytok, hogy ez bűncselekmény, tehát felelősségre fognak érte vonni benneteket.

De vajon mi lesz a következő lépés? Feltépitek a parlamenti üléseket, vagy megvertek valakit a nyílt utcán, mert nektek elegetek van? Sokan mondják, hogy ez az ország megérdemelne egy normális ellenzéket. Nos, az elmúlt nyolc évben az általatok az asztalra letett teljesítmény alapján annyi már biztos, hogy ez nem belőletek fog megszületni…