Éljen Orbán Viktor!

Háromból három győzelem, mégpedig milyen három, s egy kormánypárti lapnál ez egyenlő az arcvesztéssel. Mert triumfálni nem illendő, kioktatni gyengeségéről az ellent pedig gyermeteg, még olybá tűnhet föl, hogy neki drukkolt az ember. És jó lelkiismerettel mit lehet írni ilyen helyzetben? Mindennap mégsem írhatja le az ember, hogy éljen, éljen Orbán Viktor. Nem, az hogyan venné ki magát. Egy ellenzéki viszont – és ellenzékinek lenni már-már kötelező alapállás bármilyen rendszerben – ezekben a sajtószabadság hiányától senyvedő időkben is akár mindennap kiszerkesztheti az elnyomó, népnyúzó, rasszista, antiszemita rezsimet, színező epitheton ornansként pedig rendszerszerűen használhatja az Orbán, takarodj csatakiáltást, és nyugodtak az éjszakái. Sőt, azzal a boldog tudattal hajthatja álomra a fejét, hogy na, ma megint jól megmondtam ezeknek. Hát, ez volt az elmélet, ám jött az élet, a nagy machinátor, és már a választás másnapján tálcán kínálta a témát: két MSZP-s EU-s képviselő hősiesen feljelentette Strasbourgban a hazáját. Majd az amerikaiak budapesti ügyvivője, André Goodfriend kötött-köpött bele a magyar belpolitikába, mégpedig olyan elegánsan – mint aki még soha nem hallott az ártatlanság vélelméről, csak szemforgatóan bizonyos személyiségi jogokról beszélt – kezdett el korrupciózni, akár anno egyik nagy magyar harcostársa igazat mondani Balatonőszödön. És aztán ugyanolyan lelkesen haknizta végig a magyar tévécsatornákat, mint őszödi barátja a legendás igazságbeszéd után. Majd még az internetadó elleni tüntetésen is megmutatta magát, de csak azért, hogy tájékozódjon.

És hát maga a tüntetés. Az is príma alkalom, hogy elkötelezett ellenzékiségét igazolja bármilyen újságíró, elsősorban persze önmaga előtt. Most, hogy az egész okafogyottá vált, azért a tüntetés az van, volt, lesz. Elvégre nincs annál bosszantóbb, mint amikor az erőszakkal szemben valaki gyávaságot vagy ellenerőszakot mutat. Egyedül a közöny lehet megoldás, az egészről egyszerűen nem venni tudomást.

Ám nekünk még ezt sem hagyják. Így aztán egy ideig nyugodtak lehetünk, hogy mégsem kell naponta leírnunk: éljen, éljen Orbán Viktor!