Vélemény és vita
Elásott kutyák
Álláspont. Előrángatott néhány elásott kutyát az amerikai elnök, amikor évértékelő beszédet mondott kedden az Egyesült Államok helyzetéről a kongresszus két háza előtt.
Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője aztán úgy értékelte a beszédet az ATV-ben: hosszú ideje nem fordult elő, hogy a mindenkori elnök ennyire pozitívan látja az Egyesült Államok helyzetét.
Az elemző szerint az alapvetően mindvégig optimista hangvételű beszédben az elnök a terrorizmus helyett inkább az orosz-ukrán konfliktusra fókuszált. Amerikának belpolitikai szempontból és a világban is sikerült visszaszereznie azt a helyét, amelyet korábban elfoglalt, és amiben egy időre megrendült a bizalom – fogalmazott Lakatos, aki szerint Obama azt is hangsúlyozta, az Egyesült Államok erős diplomáciával, jó vezetéssel, de egy lépéssel hátrébb lépve szeretne jelen lenni a világ gondjainak rendezésében, és őrködni a demokrácia felett.
A kutyák e hangzatos kijelentésekben voltak elásva, de ha már így közénk lökte őket a demokrácia önként felkent világbajnoka, nézzünk mélyen a szemükbe.
Tekintve az Irakban és Afganisztánban eddig bemutatott impotens amerikai közjátékot, például vitatható, hogy Amerika mennyire szerezte vissza „méltó helyét” a világban. Persze, Obama elnök most a múlt évről beszélt, míg az iraki kudarcot főleg konzervatív elődei idézték elő, de Afganisztánban már ő sem tudott rendet teremteni, pedig országa erre (is) vállalkozott.
Mert ez a másik elásott kutya ebben a történetben. Az Egyesült Államokat a huszadik század eleje óta valami különös vonzódás fűzi a világ gondjainak a rendezéséhez, és a demokrácia felett való őrködéshez. Amivel nem is lenne semmi baj, ha ez valóban így lenne. De ez nem igaz.
Az igazság ezzel szemben az, hogy amikor Washington hangzatosan a demokráciát félti, bárhol a világban, olyankor az amerikai nagybefektetők és lobbisták érdekeit képviseli. Kár is ezen vitatkozni, de mivel a csecsemőknek minden vicc új, álljon itt ismét a szembesítés: 1956-ban a demokrácia globális arkangyala hagyta vérbe fojtani a magyar szabadságharcot. Nem voltunk azonban egyedül, nem csak hazafelé beszélek. Mert lehet, hogy a Chilét irányító Salvador Allende is hamarabb halt volna meg végelgyengülésben, ha az amerikai hírszerzés 1973-ban nem gyorsítja meg távozását az élők sorából. Csak azért mert elzárta az amerikaiak orra elől országa rézbányáit. Még akkor is, ha szocialista vagy szabadkőműves volt.
Utazzunk még kicsit Barack Obama gondolatai között: az elnök megígérte, hogy országa folytatja a terroristák levadászását és hálózataik felszámolását, fenntartva magának az egyoldalú cselekvés jogát. Felszólította a kongresszust, határozatban hatalmazza fel arra, hogy erőt alkalmazzon az Iszlám Állam terrorszervezet ellen.
Mint mondta, Amerika kitart azon elve mellett, hogy a nagy országok nem erőszakoskodhatnak a kisebbekkel. Ennek jegyében helyezkedik szembe az orosz agresszióval, támogatja az ukrán demokráciát és saját NATO-szövetségeseit. „Ma Amerika szilárdan és szövetségeseivel egységben áll, Oroszország pedig elszigetelődött, gazdasága lerongyolódik” – mondta.
Az embernek elmegy az életkedve, amikor ilyeneket olvas. Kölyök voltam még, amikor a hidegháborút ábrázoló karikatúrákat láttam egy újságban, és már akkor olyan érzésem támadt, hogy a nagy országok olyan szinten szekírozzák egymást, mint osztálytársaim, amikor azért mutogatnak a másikra, hogy annak kopottabb a tolltartója.
Most erre jön az amerikai elnök, berúgja a kocsmaajtót a kezében néhány döggel, és még ő van felháborodva. Közben kiderül: Iszlám Állam-ellenes stratégiája arra épül, hogy esze ágában sincs – legalábbis egyelőre – leszámolni Bassár el-Aszad szíriai rezsimjével, aki ellen az Európai Unió már 2011-ben beutazási tilalmat rendelt el, olyan szinten sértette meg a rendszere ellen tüntetők emberi jogait, tömeggyilkosságokhoz, kegyetlenkedésekhez és kínzásokhoz folyamodva.
Erős diplomáciát is emlegetett Obama, holott ő híresült el arról is, hogy politikai kampányadományozóknak szánt nagyköveti megbízásokat, így a hétfőn hazánkba érkezett Colleen Bellnek is.
Mindent összevetve, amikor az elnök azt mondta, egyet hátrébb lépve intézné a világ dolgait, olyan nagyon nem szisszentem fel. Nekem az is megfelelne, ha a Boko Haram és az Iszlám Állam okozta gondokat olyan hévvel oldanák meg, mint ahogyan Chile gondjait rendezték.
Ha már ők őrködnek.