Vélemény és vita
Dr. Bubó és az éretlen tüntiző
„Az egyetlen bűn, amelyet az éretlen ember nem képes megbocsátani, a véleménykülönbség.”
Segítsen doktor úr, a kormányellenes nagy tüntin teljesen összekuszálódtam, félő, hogy a gyújtó hangú felszólalásom ellenére sem vagyok önazonos – nyúlt el a pszichiáter díványán az új páciens. Akit a szombati alkalmi színpadról a vérszegény forradalmi hevület sodort a neves lélekbúvár rendelőjébe.
Dr. Bubó megnyugtató huhogására a középkorú, idősödő fiatalember (vagy talán hölgy?) szorongása lassacskán felengedett, és szabad folyást engedett zabolátlan gondolatainak. – Állandó rettegés gyötör, mert április 8-tól a baromfi udvarban szaladgáló fejetlen csirkének képzelem magam. Hiába hirdettek eredményt, a reflexeim agyatlanul is további körök futására kényszerítenek. Ez téboly!
A verejtékben úszó kliens szavait a feje mögötti széken ülő doktor szorgosan feljegyezte. Kiderült, a vizitre bejelentkező szónokot teljesen összekuszálta a nagy megmozduláson egymás mellett lengedező félelmetes árpádsávos, a szivárványos a sokcsillagos uniós zászló és közöttük a DK-s lufi tenger látványa. És miként lehet ép ésszel feldolgozni, hogy a tüntetők soraiban a leszerepelt pártok dacos vezetői önmaguk eltűnéséért meneteltek?
– Mardos a magyarságom miatti szégyenkezés is, mert Orbán nem hajlandó becsicskulni a más földrészek kirablásán, gyilkolászásokon meggazdagodott országoknak. Ők lenéznek, megvetnek bennünket, ágrólszakadt keleti tahókat – roskadt magába a sürgős ellátásra szoruló tüntető. – A szörnyűséges miniszterelnök mégis ki akar záratni bennünket az unió szerető nagy családjából! De nem hagyjuk! Nem hagyjuk! Újra kimegyünk az utcára! Mert mi vagyunk a többség! Ugye, doktor úr?!
Mivel a szakrendelési terminus még nem járt le, a sokkos állapotban lévő aktivista tovább kesergett a sokat látott heverőn. – A szombati főszónok arra biztatott: a keresztényi megbékélés jegyében mindannyian öleljünk meg egy-egy fideszest. De hogyan kívánhatja ezt, amikor gyűlölködnek? Utálom a gyűlölködőket! Szítják az ellentéteket. Az imádott vezérük pedig lábbal tiporja az emberi jogokat, még szabadon tüntetni sem lehet! Mert a rendőrök provokatívan átnéznek rajtunk, nekik senkik vagyunk! A gumibotjukat sem hajlandóak megsuhogtatni, hiába kérleljük őket szép szóval, kedveskedő karmozdulatokkal. – A zaklatott páciens belefúrta pattanásos arcát a párnába, és elfojtott hangon világgá kiáltotta szívének nagy fájdalmát: – Mocskos Fidesz!
A doktor intett Ursula nővérnek: – Kísérje át a beteget a szomszéd helyiségbe, kapjon egy frissítő hideg zuhanyt! Ezután egy receptre ráírta a lehűtött betegnek útravalóul átadandó bölcsességet, amelynek a páciens a tényleges felnőtté váláshoz egyszer még talán hasznát veheti. A cetlin ez állt: „Az egyetlen bűn, amelyet az éretlen ember nem képes megbocsátani, a véleménykülönbség.”
Majd kiszólt a váróba: kérem a következőt!