Díszvendégként Sanghajban

Ez most, nem is olyan rég Kínának mégis sikerült. Ugyan az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nagyságában még messze járnak az Egyesült Államoktól, ám az összesített GDP-ben már megelőzték. Ráadásul Kína Amerika legnagyobb hitelezője, és a külkereskedelmi többlet túlsúlya miatt Donald Trump amerikai elnök kénytelen volt megindítani a vámháborút.

De mesés gazdasági eredményeit nem csak azért érte el Kína, mert 1,4 milliárdan élnek az országban, és ebből adódóan több mint kétszer akkora belső piacra építhetnek, mint Európa. Van egy másik tényező is: a kínaiak és a távol-keletiek szorgalma, odaadó, fáradságot nem ismerő munkája, amelyről leginkább a saját földjükön lehet képet kapni. Emlékszem, a pekingi olimpia előtt négy évvel nemcsak hogy elkezdtek valamit a felkészülésből, de a betonkeverők még éjfélkor is rótták a városi utakat, hogy minden a legnagyobb rendben legyen a majdani megnyitáskor. Ami azt jelenti, hogy Kínában nem vesznek semmit félvállról.
Számunkra az olimpiához hasonló jelentőségű a Sanghajban most megkezdődött első Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE), ahol a nagyhatalmak között díszvendégként mutatkozhat be Magyarország. A CIIE-n hat szektorban – technológiai okos megoldások, fogyasztói elektronika, autóipar, fogyasztási cikkek, élelmiszerek és mezőgazdasági termékek, egészségügyi berendezések és termékek – mutatkoznak be országok és vállalatok, és mindegyik területen van keresnivalónk. Nem véletlen, hogy a rendezvényre Orbán Viktor miniszterelnök is kiutazott, és megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel. A diplomáciai udvariaskodáson túl a szavaknak és méltatásoknak itt valóban súlyuk volt, hiszen tény: Magyarország és Kína kapcsolatainak fejlődése minden várakozást felülmúlt az elmúlt évtizedben.

Magyarország időben felismerte, hogy a kínai piac óriási lehetőséget biztosít a jó minőségű magyar termékeknek és szolgáltatásoknak, továbbá annak, hogy – ha lehet – a kínai konténerek hazánkon keresztül érjék el az európai piacokat. Ennek apropóján nyílt meg még a 2000-es években a közvetlen Budapest–Peking légi járat, és a 2010-ben hivatalba lépő kormány első intézkedései között szerepelt a keleti nyitás politikájának meghirdetése. Bár a külkereskedelmi mérleg nyelve Kína felé billen, ennek a politikának szép lassan meglett a gyümölcse, hiszen amíg a kivitelünk 2004-ben 80,4 milliárd forintot tett ki, addig tavaly 735,2 milliárd forintra emelkedett.

Amiben viszont igazán jók lehetünk, az geopolitikai helyzetünkből és jó adottságainkból fakadóan a mezőgazdaság és a logisztika, és ezt a lovat igyekszünk is megülni. Ebből adódóan a tegnapi magas rangú találkozón is leginkább a Budapest–Belgrád vasútvonal előmozdításának ügyét emelték ki, a kínai elnök pedig külön üdvözölte a magyar agrártermékek importját.

A magyar–kínai kapcsolatokat értékelve szintén említésre méltó, hogy a legnagyobb kínai magáncég, az infokommunikációs és távközlési Huawei kétezer magyar embernek ad munkát, és a Kínán kívüli legnagyobb ellátási, gyártási és logisztikai központja Magyarországon működik. Emellett a belgrádi vonal átépítésénél a világ legnagyobb vasútvállalata, a China Railway International Corporation adja át technológiai tapasztalatait, a cég Kínában tízezer kilométer nagy sebességű vasutat épített. Bár a kínai gyorsvasútra még nem tudunk felszállni, de a Budapest–Sanghaj közvetlen légi járatra jövő nyáron már minden bizonnyal.