Nagy Ervin

Vélemény és vita

Demokraták, ne aggódjatok!

A politikai elemzők egy része ismét bizonyította, hogy egy jókora tök nőtt a fejük helyén

Ahogy az értelmesebb balliberális siserahad azt, hogy egyre inkább másképp fog a ceruzájuk, ha a Jobbikról írnak. Hisz miután Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője kikotyogta, hogy a választójogot lehet, hogy általános iskolai végzettséghez kötnék programjukban, az elemzők egy része igencsak bamba kifejezéssel az arcán mindenféle százalékot, vagy ezreléket kimutató grafikonnal állt elő, míg a balliberális oldal elfelejtett aggódni.

Dúró Dóra, ha az úgynevezett elemzők egy része számára észrevétlenül is, de voltaképp egy régi, a nemzeti radikális körökben (is!) népszerű toposzt vett elő, amely már javaslatként jelen volt a MIÉP- és a legkorábbi Jobbik-programokban. És amelyről mindenki jól tudta, hogy leginkább a „megvehető szavazatú” cigányokról szól…

A műveltségi cenzus, azaz a választójog iskolázottsághoz kötött szűkítése régi és igen népszerű téma. Már akkor sokan beszéltek róla a konzervatív elitista és a radikális nemzeti értelmiség körében, mikor a MIÉP és Csurka István képviselte az ötletet, majd az ezredfordulón megalakuló Jobbik. Leginkább az olyan diplomások körében volt vitatéma, akiknek kedvenc olvasmányai között Nietzsche, Evola, Szabó Dezső, vagy Hamvas Béla könyvei sorakoztak. És népszerű volt a választójog szűkítése úgy általában a MIÉP- és a korai Jobbik-szimpatizánsok körében, hisz rímelt a Horthy-korszakra, illetve mindenki tudta, hogy leginkább a „buta és megvásárolható szavazatú” cigányokról szól.

Azaz mielőtt bármelyik elemző elkezdené nekünk bizonygatni azt, hogy mivel a Jobbiknak százalékban mérve kicsit kevesebb az iskolázatlan szavazója, mint a Fidesznek, vagy leginkább a szocialistáknak, az előbb gondolja végig azt is, mennyire életszerű, hogy ebből az ötletből valóság lesz. Hogy a Jobbik, miután egyre inkább igyekszik megfelelni a balliberális értelmiségnek, tényleg végig akarna vinni egy olyan választójogi reformot, amely népszerű ugyan a politikai jobboldalon, azonban az unió gyomra sosem venne be. Amúgy a helyzet komolyságát és az elemzők komolytalanságát jól mutatja az az aprócska tény, hogy ha akarná sem tudná a Jobbik ezt végigvinni, lévén ellenzéki párt.

És mindezek ellenére egyesek csak szedik elő azokat a kutatásokat, amelyekből megállapítják, hogy számszerűen, a százalékokat nézve megérné a Jobbiknak a műveltségi cenzus. A balliberális, mindig független és objektív haladó média pedig címlapon hozza ezeket az elemzéseket. Szakszerűen, magyarázva a szakmaiság látszatát nyújtva megmagyarázza a vélelmezett okokat. Miközben jócskán elfeledkeznek, így az olvasók gondolatait is elterelik arról a tényről, hogy az egész javaslat olyan messze van az általuk mindig hangoztatott jogállami és demokratikus értékektől, mint Makó Jeruzsálemtől. Amúgy teljesen ellentétes a fennkölt uniós elvektől is. Nem is kell már emiatt aggódni. A buggyantabb bár beveszi, de az értelmesebb véleményvezér számára igencsak kínos lehet a magyarázkodás.

Nem is értem, miért nem tüntetnek Gyurcsány Ferencék, Botka Lászlóék, Szél Bernadették, vagy Gulyás Mártonék, Vágó Gáborék a Jobbik irodái előtt véres zászlóval, a jogállamiságot féltve. Miért nem posztolnak a Vágó Istvánok, a Gálvölgyi Jánosok a fasiszta veszélyről… Hogy miért nem kampányolnak a nyitott társadalom Soros-bérencei a javaslat ellen. Hogy miért nem harsogja a Hír Tv, a Magyar Nemzet, az Index, vagy éppen a Magyar Narancs sem, hogy micsoda mocskos antidemokratikus javaslat ez… És azt sem, hogy az unióból miért nem érkeznek a szokásos kritikák, melyeket nyilvánvalóan az itthoni ellenzék mond tollba Magyarország második leg­esélyesebb, a saját véleménye szerint kormányra készülő pártja ellen.
Illetve dehogynem értem…