Degeneráció

Az ember meg valamiféle ősi ösztön még megmaradt, suttogó hangjára hallgatva nem nagyon szeret hajlongani. Mi, magyarok Európa közepén élünk. Befújt hozzánk a szél már Keletről, mostanában pedig inkább Nyugatról. Az ország úgynevezett geopolitikai helyzete egész történelme során kényesnek volt mondható. Vagy inkább veszélyesnek. Ütközőzóna, kompország, védőbástyasor, és mondhatnánk tovább a szóképekbe csomagolt kiszolgáltatottságot. Miközben földrészünk hatalmas birodalmai sorra szétestek, elég csak a Szovjetunióra vagy akár az óriási nyugati gyarmatbirodalmak vezető országaira gondolni, Magyarország igaz, egyre kisebbre zsugorodva, de megmaradt.

A világ egyik legrégebbi államát alapítója, Szent István királyunk Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Naiv hittel úgy is mondhatjuk, hogy a Megváltó anyja vigyázott ránk. Ennek mostanában azért lehet különös jelentősége, mert az a politikai-gazdasági és földrajzi egység, amelynek ismét teljes jogú tagjai lehetünk, az Európai Unióról van szó, minden lépésével egyre messzebb jut attól a hittől, amely évszázadokon keresztül megvédte és megőrizte. Az a közös kultúra, amely minden ízében a kereszténységre épült, és kétezer évig meghatározta Európa mindennapjait, eltűnni látszik.

Az öngyilkos folyamat a nagynak mondott francia forradalommal kezdődött. A véres társadalomátalakító kísérlet kulcskérdése az úgynevezett szekularizáció, azaz az állam és az egyház szétválasztása volt. Ha a későbbi korokat is beleszámítjuk, ez több százmillió ember meggyilkolása után úgy-ahogy valóra válhatott. Különböző koncentrációs táborok, világháborúk és forradalmak segítségével. És természetesen a világmegváltónak kikiáltott gyilkos eszmék, a kommunizmus, a nemzetiszocializmus és legújabban a minden korábbinál kegyetlenebb és több áldozatot követelő liberalizmus hatékony támogatásával. Mi történik most Európában, amelynek kultúrája évezredeken keresztül mintát adott a világnak? Most ennek a kultúrának a módszeres kiirtása folyik, lényegesen nagyobb erőkkel, mint ahogyan például Észak-Amerikában az indiánok tízmillióit pusztították.

Ma Európa, annak legalábbis egykor erős nemzetei betegek és gyengék. Valamiféle degeneráltság okozta kór teszi a földrészt kiszolgáltatottá. Nem működnek a legelemibb ösztönök, a fajfenntartás, a létfenntartás és az önvédelem valójában megszűnt. Mi mással lenne kimagyarázható, hogy az emberkupecek által ide hívott és ide hurcolt, az európaitól teljesen eltérő kultúrájú embermilliók gátlástalanul garázdálkodhatnak ezen a vidéken. Asszonyokat és gyerekeket erőszakolhatnak, lophatnak, gyújtogathatnak és gyilkolhatnak. Európának, úgy tűnik, nem elég az iszlám terroristák által agyonlőtt, felrobbantott, elgázolt néhány száz békés ember. A végletekig degenerált gondolkodásmód, a túlhajszolt politikai korrektség, ami nem más, mint a tunya és tehetetlen butaság megnyilvánulása, még ennél is többet akar.

A szent multikultúra nevében jól megfizetett bűnözői csoportok százezerszámra hajókáztatják át a fekete embereket Afrikából Európába. Azokat meg, akik mindezt ellenzik, megbélyegzik és folyamatosan fenyegetik. A beteg Európa fővárosa, Brüsszel, ahol idiótábbnál idiótább elképzelések szerint igyekeznek törvényesíteni a bűnt, Európa kiárusítását a példátlanul mohó és gátlástalan liberalizmusnak.

Mindebből egy módon lehet kigyógyulni. Új, keresztény Európát kell felépíteni. Olyat, amilyet az Európai Unió alapítói képzeltek el, amilyet Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi akart. De Gasperi kérdése ma talán még fontosabb, mint bármikor: „Hogyan is képzelhetnénk el Európát anélkül, hogy nem vesszük figyelembe a kereszténységet, és anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk annak a testvériségre, a társadalomra és az egységre vonatkozó tanítását.”

Franz König volt bécsi érsek jól látja Európa óriási válságának okát: felbomlott az egyéniség szellemi egysége. A személyiséghasadással együtt az emberek egymás közötti viszonyrendszerében is nagy társadalmi törésvonalak keletkeztek, és ezek továbbgyűrűztek a társadalmi csoportok és a népek körébe is. A birtoklás vágya győzött a lét értéke felett, az igazság széttört sok részigazságra, melyek mindegyike az igazság birtoklásának kizárólagosságát hirdeti.

Az Európai Uniót alapító politikusok világosan elmagyarázták, hogy Európában az általános demokrácia csak keresztény módon valósulhat meg. Hiszen a demokrácia az evangélium lényegéből fakad, mert mozgató ereje a szeretet. Így például Robert Schuman jól látta a jövőt, a mi jelenünket, amikor azt mondta, hogy az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz, mert a kereszténységellenes demokrácia karikatúra, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed.

Lényegében itt tartunk most. Az Európai Unió jelenlegi irányítóinak ostobaságára akár még azt is mondhatnánk, hogy vicces, ha a most uralkodó kusza európai eszmék nem fenyegetnének azzal, hogy túlhajtott liberalizmusukkal most már aztán a múlttal együtt a jövőt is végképp eltörlik.