Lovas István

Vélemény és vita

Cuki falak

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök pénteken immár Európa vakbelének nevezte Magyarországot a határzár építése miatt.

Igazán örvendetes volt még azt is hallani tőle, hogy kormánya „Németország, Ausztria és az EU szellemében politizál”. Nyilván vakbélügyben is.

Milanovic a magyar kerítésszakasz horvát részére utalva még azt is kijelentette, hogy két uniós tagország között „nem normális dolog” kerítést létesíteni, és az a történelemkönyvbe „a 21. század legnagyobb botrányaként és szégyeneként vonul majd be”.

A vezető horvát politikus nyilván hálából is levakbelezte Magyarországot, amiért a nyáron a vakációját Horvátországban töltő miniszterelnöke egy családi fotó mellékelésével buzdított arra, hogy délnyugati szomszédunknál nyaraljunk.

Azt eddig is tudtuk, hogy minden, amit Magyarország tesz – így a schengeni határok kötelező védelme –, az botrány és szégyen. Ha mások ugyanezt teszik, az ésszerű és dicséretre méltó. Mint máshol a határon kiépített falak és kerítések, amelyek egy ország védelmét és szuverenitását szolgálják.

Érdemes rövid leltárt készíteni más demokráciák határakadályairól és azok fogadtatásáról.

Vegyük szemügyre először az Európai Unión belül épített falakat és drótkerítéseket!

Békevonalaknak vagy békefalaknak keresztelték el azokat az áthághatatlanul magas falakat, amelyek Észak-Írországban a katolikus „ír nacionalistákat” és protestáns „unionista” szomszédjaikat választják el Belfast, az ír főváros szívében. A vasból, téglából, illetve acélból épült falak a legtöbb helyen 7,5 méter magasak. Igazi cuki falak. Az autóforgalom csak nappal engedélyezett az átjárókon, ahol a legtöbb esetben rendőrök ellenőrzik a „békét”. E falakat 1969-ben kezdték építeni. Ma már 48 szakasz áll belőlük. Hogy az Európai Unió belsejében vallási törésvonalakat követő falak vágnak rendet, az a nemzetközi sajtót nem zavarja. Hiszen ezek „békefalak”.

Az unión belüli legfrissebb kerítést idén augusztusban emelték a francia Calais városában. Tetején pengehuzallal és biztonsági kamerákkal, a Csalagút bejáratához közel. Hogy miért? Idézzük a BBC erről szóló tudósításának címét augusztus 5-ről: „Vajon az új, egy mérföld hosszúságú calais-i kerítés megállítja a migránsokat?” A cél tehát pontosan az, mint amiért a magyar határok mentén emeltek és emelnek akadályokat. De ettől még nem nevezték sem Francois Hollande-ot vakbél-ország elnökének, sem Nagy-Britanniát nem bélyegezték meg, amiért e kerítésépítést a túloldalról David Cameron brit miniszterelnök szorgalmazta. „Végre!” – sikoltott fel örömében a migránsfogó kerítés felhúzásának hallatán a brit Daily Mail napilap a sztoriról szóló jelentése szalagcímében.

Más uniós tagországokban a kerítés a céljának megfelelően működik, mint ahogyan azt emelésükkor méltatta a külföldi sajtó. A New York Times idén április 5-én így írt a bolgár fal építéséről: „Szemben a Közel-Keletről és Észak-Afrikából beáramló menekülthullámmal – és azzal a kockázattal, hogy köztük lehetnek terrortámadásokra hajló dzsihadisták –, Európa számos fronton megerősíti védelmét, beleértve ezt a volt kommunista országot…” Értjük, ugye: ez is egy cuki kategóriájú, „európai fal”. Sajátos, hogy ugyanez a lap ugyanerre az érvre dührohamot kapott, amikor a terrorizmusveszélyt a magyar miniszterelnök hangoztatta. A cikk párhuzamként megemlítette az amerikai–mexikói határfalat, mintegy legitimálva a bolgár kerítést olvasói szemében. A Daily Mail ugyanerről ezzel a címmel számolt be három nappal korábban: „Miként tartja kívül Bulgária a migránsokat 50 mérföld hosszúságú pengefallal” a bolgár–török határon. A cikk elégedetten jegyzi meg, hogy a kerítés áthatolhatatlannak tűnik, és azt éjjel-nappal őrzik. A New York Times 2012. február 3-án hűvös tárgyszerűséggel tudósított arról, hogy a görögök az Evrosz folyó mentén, azaz a görög–török határon 4,3 méter magas pengefalat építenek. A tudósítás utolsó mondata egy éppen a lezárás előtt átért szíriait idézi, aki elmondta, reméli, hogy eljut Magyarországon élő nagybácsijához.

A spanyolok marokkói zárványaiban, Ceutában és Melillában épült falai is dicséretesek. Hiszen hatékonyak. Főként, ha rendőrök verik le róluk az átmászást megkísérlő migránsokat. Vagy vízágyúval lövik őket. Amiről a spanyol sajtó csak azért nem ír, mert elveszi az idejét a német fősodratú sajtón is túltevő dühvel benne szidott magyar határkerítés és annak védelme. Az Ibériai-félsziget nem vakbélországa 2005-ben emelte e két enklávéja határán a kerítést.

A balti országok is megirigyelték a migránsoktól védő kerítések penge hatékonyságát. Észtország 110 kilométer hosszú, 2,5 méter magas kerítést tervez építeni az észt–orosz határon, jelentette augusztus 28-án a BBC minden elítélő él nélkül. Az orosz kormány a kerítés építésének tervét „értelmetlennek” nevezte.

A Voxeurope hírportál 2012. október 25-én tett látogatást Litvániában, ahol, tudósított, a két országot elválasztó szögesdrót kerítés jól védi az ország Fehéroroszország oldali határát.

Az ugyancsak nem vakbél Lettország belügyminisztere, Rihards Kozlovskis idén május 10-én jelentette be, hogy négy évre és tizenhétmillió euróra van szükség határkerítés létrehozására a lett–orosz határon. Nyugati rosszallás? Semmi. Hiszen cuki kategóriájú kerítésről van szó.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök tavaly szeptemberben döntötte el, hogy 2018-ig befejezik az általa „európai védőbástyának” elnevezett, kétezer kilométer hosszúságúra tervezett falat az ukrán–orosz határon.

A magyar határzárat elítélő Egyesült Államok mexikói határát hatékonyan védi a délről érkező migránsáramlat fékezésére felépített, ezerharminc kilométer hosszú falrendszer. Amelyet Donald Trump republikánus elnökjelölt meg akar hosszabbítani.

A demokratikusnak – Jimmy Carter volt amerikai elnök és sokan mások által apartheid rendszernek – tartott Izrael nemcsak a külső határain épített fel falat, de etnikai törésvonalai határain is, a megszállt területeken végigvonulva. Anélkül, hogy az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől egyetlen bíráló szó érte volna emiatt.

Mindez arra is emlékeztet bennünket, hogy a horvát tenger nyáron sem elég meleg, gasztronómiai különlegességei megszámolásához egy kezünkön is sok az ujj, a dalmát árak aránytalanul magasak, és hogy idegenforgalmi alkalmazottai nem csak a vakbélországból jövő turistákra nem képesek mosolyogni. Nem lenne rossz egy időre hanyagolni.

 

Lovas István: Cuki falakZoran Milanovic horvát miniszterelnök pénteken immár Európa vakbelének nevezte Magyarországot...

Posted by Magyar Hírlap on 2015. október 11.