Csomagoljanak!

„Nem válhatunk Magyarországgá a Földközi-tenger közepén” – panaszolta a hét végén Marco Minniti volt olasz belügyminiszter azzal az összetéveszthetetlen arroganciával, amivel csak a balliberális politikusok tudják kioktatni az embereket. Az Olaszországért való aggodalom leginkább a saját politikusi garnitúrájának jövőjéért való aggodalom. Nem kell ezt Magyarországon bemutatni, ahogy azt a valósághoz való sajátos viszonyt sem, amelyet Minniti egy másik megjegyzésével felvillantott. Szerinte ugyanis az új, M5S-Liga kormány „zárt társadalmat” akar csinálni Olaszországban az eddigi hagyományos nyitottság helyett. Hol lehet a józan esze annak, aki társadalmi nyitottságnak hívja, ha jó félmillió illegális afrikai migráns keseríti meg az olaszok életét?

Persze ne feledjük, a kormányzati felelősséggel bírók azért kénytelenek voltak felismerni, hogy hiába a szép szavak, összeomlik az ország, őket pedig nemcsak kiszavazzák a hatalomból, hanem vasvillával kergetik el. Szóval miközben napi szinten szidták a magyar kormányt, amely elültette az olasz jobboldaliak fejében is a határvédelem ördögtől való gondolatát, azért – valamelyest – Róma is fellépett a migránsokat taxiztató Soros-civilek ellen a Földközi-tengeren. Hiába a balliberális pánikkeltés, Olaszországnak végre van kormánya. Minniti utódja, a Liga-elnök Matteo Salvini pedig azonnal belevetette magát a munkába. A Ligát azért választották meg a jobboldal legerősebb pártjának, mert az illegális migránsok kitoloncolását ígérte, szóval valódi fordulat várható. Már vasárnap ellátogatott a szicíliai Pozzallo regisztrációs központjába, s közölte: Szicília nem lesz Európa migránstábora, az illegális migránsok kezdhetnek csomagolni. Salvinit keményvonalas miniszternek jósolják, ő azonban azt mondta, a józan ész vezeti. Azt viszont nagyon jól tudjuk itt, Magyarországon, hogy a józan észre épülő migrációs politikára milyen csúnya jelzőket is szoktak mondani nyugaton.

Salvini – hasonlóan Ausztriában kormányra került szövetségeséhez, az FPÖ-höz – fel akarja pörgetni a kiutasításokat, s véget akar vetni annak, hogy Olaszországban kerül a legtöbbe a migránsok ellátása, és itt tart a leghosszabb ideig kérelmeik elbírálása is. Már a kampányban is azt ígérte, leszámol a migránsbiznisszel, azaz elveszi a kedvüket a bevándorlók ellátására kiépült NGO-knak. Kimondta azt is, valóban a józan ész talaján maradva, hogy tarthatatlan, ami az olasz partokon folyik. A migránsokat „mentő” NGO-k, „civilek” valójában nem a megoldás, hanem a probléma részei. Salvini szerint a Földközi-tenger temetővé vált, ezen pedig nem az változtat, ha az emberkereskedőket továbbra is arra motiválják, hogy rozoga bárkákon útnak indítsák az embereket, akiket majd csak kiment valaki – vagy nem, ez őket a legkevésbé sem érdekli, bőven van ügyfél. A megoldás az, ha el sem indulnak, ehhez pedig a biztonsági intézkedéseken túl új együttműködésre van szükség az afrikai országokkal.

Salvini és az olasz kormány előtt óriási munka áll, és távolról sem a bevándorlás az egyetlen probléma, ami terheli az országot. Sikerüknek köszönhetően azonban nemcsak az illegális migránsoknak kell csomagolniuk, hanem annak a politikusi garnitúrának is, amely végtelen pénzeket elszórva teremtett tarthatatlan helyzetet, hogy aztán kvótáért és még több pénzért sírjon Brüsszelnek, ahol hasonlóan felelőtlen emberek hoznak döntéseket.

Örüljünk annak, hogy ha nehéz idők is jönnek, az arra méltatlanok elvesztik a hatalmukat. Magyarország pedig újabb erős szövetségest kap Európa védelméhez.