Lovas István

Vélemény és vita

Csodaév

A brüsszeli Európai Bizottság most kiadott előrejelzése szerint gazdasági növekedésünk üteme az idén 2,8 százalékra csökken.

Jövőre pedig már csak 2,2 százalékos lesz. Ami kitűnő hír azoknak, akik emlékeznek rá, milyen durván becsülte alá a teljes közgazdász-pénzügyi szakma tavaly még az év vége felé is a ténylegesen elért 3,6 százalékos GDP-bővülést.

A manapság magyarbarátsággal nehezen vádolható hivatalos Lengyel­országban a Rzeczpospolita napilap május 6-i számában a magyar un­ortodox gazdaságpolitikát dicsérte, valamint azt, hogy módszeresen csökken az államadósság, a költségvetési hiány tartósan három százalék alá került, ami szintén komoly teljesítmény az Európai Unióban. Ráadásul csökken a munkanélküliség, és nincs infláció.


Tény: nem egyszer halljuk azt a bírálatot, hogy a GDP-vel mért gazdasági növekedési adatokat nem szabad fetisizálni, mert azok semmit nem jelentenek. Nem mindegy életszínvonalunknak, kérdezik a jóakaratú kritikusok, hogy a német Audinak nő a termelése és így a profitja? Nincs vita: sokkal jobb lenne, ha a bruttó nemzeti termékhez és annak növekedéséhez minél több magyar vállalat járulna hozzá. De az is tagadhatatlan, hogy ahol magasabb az egy főre jutó GDP, azt tükrözi az adott ország annak megfelelő életszínvonala. Ez így van Katartól és Szingapúrtól kezdve Svájcon és Svédországon át Ausztriáig, Luxemburgig vagy az Egyesült Államokig. Nem is szólva arról, hogy a gazdasági növekedés az az adat, amelyre leginkább odafigyelnek mértékadó helyeken is.

A baj ma messze nem a magyar gazdaság teljesítőképességével van. Sokkal inkább e mértékadó források előrejelzéseivel. Ezek a források és holdudvaruk kivétel nélkül mértéktelenül optimista előrejelzésekkel rukkolnak elő, amikor a budapesti kormány neoliberális gazdaságpolitikát követ, de borúlátásuknak nincs határa, ha a magyar nép jobboldali kormányt választ magának.

A Nemzetközi Valutaalap ügyvezetőigazgató-helyettese, John Lipsky budapesti látogatása befejeztével nyilatkozatot adott 2007. június 5-én, és a világot sújtó válság előtti évben  kijelentette: „A kedvező nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet és különösen az európai bővülés erősödése a lehetőség szokatlan pillanatát jelenti Magyarország számára abban, hogy a fenntartott erős növekedés és strukturális javítás útján újabb és újabb előrelépéseket tegyen.” A neoliberális MSZP–SZDSZ-, illetve tisztán MSZP-kormány idején ezt követte a nagy magyar összeomlás, majd a húszmilliárd dollárnyi kölcsön a washingtoni konszenzusnak nevezett intézményrendszertől, melyet nem ükunokáink, hanem a mai, jobbközép kormány fizetett ki 2013-ban.

Brüsszel és a tények viszonyáról egy ritka pillanatában ezt írta George Parker, a Financial Times talán egyetlen, a tárgyilagosságot nem zsigerből elvető, Magyarországról is tudósító újságírója 2006. szeptember 20-án: Gyurcsány „arcátlan csalással” nyerte a választást és ennek ellenére ez „meglepő mértékű támogatást szerzett neki Brüsszelben”.

A jobboldali kormányok gazdasági teljesítményének jóslata a neoliberális közgazdák és fórumok terén olyannyira egységesen negatívan torzító, hogy arra gondolhatunk, a közgazdaságtudomány angol gúnyneve, a „baljós tudomány” („dismal science”) kifejezetten találó. Nézzünk néhány tényt. A Világbank szerint, adta hírül az MTI tavaly június 14-én, 2014-re GDP-nk 2,4 százalékkal nő. A tényleges növekedés 3,6 százalék lett.

A Vértes András-féle Gazdaságkutató Zrt. 2014. március 20-án magyarul és angolul kiadott előrejelzésében a tavalyi növekedést 1,5 százalékosra jósolta. Idén február 2-án ez az intézmény és a Népszava együtt az idei évre kétszázalékos gazdasági növekedést prognosztizált. Az pedig valóban szórakoztató, ahogyan a neoliberális közgazdászok, Petschnig Mária Zitától és Lengyel Lászlótól kezdve Király Júlián
át Várhegyi Éváig, valamint a magyar gazdaságnak rendkívüli károkat okozó, ex-MSZP-s, exbankár Bokros Lajosig milyen undorral beszélnek a tényleges magyar növekedési adatokról, azokat a Jóistentől kezdve csak külső tényezőkkel – beleértve a jó időjárást – magyarázva, a jövőre nézve minden esetben súlyos hanyatlást jósolva. A névsorból mára csak Békesi László volt exkommunista pénzügyminiszter maradt ki, akit a valódi adatok szemmel láthatóan idegileg teljes mértékben kikészítettek. Őket nyilván újabb, hatalmas pofonként érte a Központi Statisztikai Hivatal azon tegnapi híre, mely szerint Magyarországon az ipari termelés volumene márciusban 11,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. „Nagy a baj”: egyre jobbak az idei kilátások is. „A tavalyinál bénább növekedést vár Magyarországtól a Világbank”, harsogta kárörvendően a Világbank madárjóslatát a 444.hu portál idén január 14-én. E washingtoni szervezet szerint idén gazdasági növekedésünk két százalék lesz. Ilyen gyenge adatot ma már az Európai Bizottság se merne jósolni.

A brit globális hetilap, az Economist legfrissebb száma idei GDP-növekedésünket 2,8 százalékosra becsüli, a jövő évit – nyilván súlyos hibát követve el azzal, hogy ezúttal kilóg az egyöntetű neoliberális kánonból – még nagyobbra, 2,9 százalékra. A hetilap minden számában megjelenő, az országok gazdasági mutatóinak adatait a kiadó társintézménye, a világ egyik legnagyobb tekintélyű agytrösztje, az Economist Intelligence Unit készíti. Pontosan egy évvel ezelőtt ugyanez a lap idei gazdasági bővülésünket 2,6 százalékosra jósolta, vagyis egy teljes százalékponttal kevesebbre a valódi teljesítménynél.

De a kormány is kishitű. Akár tavaly, amikor szintén alábecsülte a tényleges teljesítményt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter május 5-én azt mondta, hogy a 2015-ös gazdaság növekedés három százalék fölött alakulhat, és ennek alapján emelte a kormány az elmúlt héten az eddigi 2,5 százalékról 3,1 százalékra az évre várt gazdasági teljesítményt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) épp egy évvel ezelőtt tavalyi GDP növekedésünket kétszázalékosra jósolta. Nyilván ők sem madárbegyből, hanem szigorúan szakmai alapon.

Mindezen Himalája magasságú helyekről érkezett korábbi előrejelzéseket extrapolálva egészen biztosak lehetünk abban, hogy a magyar gazdaságnak az idén csodaéve (annus mirabilis) lesz. Azaz növekedése közelebb lesz a négy százalékhoz, mint a háromhoz. Fogadunk?

 

Lovas István: CsodaévA brüsszeli Európai Bizottság most kiadott előrejelzése szerint gazdasági növekedésünk üteme az idén 2,8 százalékra csökken#Magyarország #gazdaság #GDP #növekedés #MagyarHírlap

Posted by Magyar Hírlap on 2015. május 7.