Nagy Ottó

Vélemény és vita

Csili és kukorica

Álláspont. Nincs még két hete, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta újabb tíz genetikailag módosított növény felhasználását

Nincs még két hete, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta újabb tíz genetikailag módosított növény élelmiszer-ipari és takarmányozási felhasználását, hét, korábban kiadott GMO-engedélyt pedig meghosszabbított. Igaz, a köztermesztést egyik esetben sem engedélyezte.

És nincs még egy hete sem, hogy az egyik amerikai gyorsétteremlánc, bizonyos Chipotle, bejelentette, hogy a világon elsőként kivonja a genetikailag módosított élelmiszerek egy részét a kínálatból. Itt két részlet fontos, az első, hogy Amerikában történt a bejelentés, a másik, hogy a céltárgyak csak egy bizonyos részére vonatkozik. Előbbi azért érdekes, mert az Egyesült Államokban meglehetősen elfogadott, sőt bevett a manipulált élelmiszerek mindenféle fogyasztása, utóbbi azért, mert könnyen kiókumlálható, hogy azért maradt még ott bőven hasonló paraméterekkel rendelkező termék.


A nagy csodálkozások közepette a hálózat indoklása is figyelemre méltó. Azt mondja az 1800 üzlettel rendelkező, mexikói ételekre specializálódott üzletlánc, hogy a GMO-k hosszú távú hatásai vitatottak, termesztésük súlyosan károsíthatja a környezetet, és sajnálkoznak azon, hogy bizonyos termékeiknél ezután sem tudják kiküszöbölni a GMO-hatást. És ha elbírunk még egy falattal a meglepetésekből, akkor hadd idézzük a cég vezérigazgatóját, aki szerint a változás nem jár költségnövekedéssel, ezért még árat sem emelnek, ami azt jelenti, hogy a tacóba belehabarodott amerikaiaknak nem kell többet fizetniük, hogy egészségesebb étellel zabálják halálra magukat. Az első tégla kihullott a falból.

Európába visszaevezve és a bizottsági jóváhagyást citálva meg kell jegyeznünk, hogy a jövőben több újabb génmódosított kukorica, szójabab, repce és gyapot jelenhet meg az uniós piacon takarmányozási és élelmiszer-ipari felhasználásra. A meghosszabbított engedélyek ugyanígy kukorica-, repce- és gyapotfajtákra vonatkoznak. Érdekesség, hogy a bizottság emellett kétféle génmódosított szegfű importját is jóváhagyta, de e szegfűkről nem tudni semmit. Meglepő viszont nem lenne, ha mondjuk az átlagnál vörösebbek és tartósabbak lennének, illetve az sem, ha vetőmagjaikat – már ha a szegfű esetében lehet egyáltalán vetőmagról beszélni – találomra elszórva a kikelő virágok az Altus logóját formálnák meg, így emlékeztetve mindenkit egy alig ötmillió eurós, pártatlanságában pártok, kormányok és az egész közösség felett álló és mindenféle manipulációtól mentes szerződésre.

Nem mellesleg a GMO úgy kúszik befelé, ahogy a farkas a kismalac házába: „Csak kunyorál, csak ígérget: / – Csak az egyik lábom engedd, kérlek!” És bizony annál a fránya lábnál már sokkal több bent van. És azért lehet bent, mert a remek és nagyszerű uniós szabályozás úgy szól, hogy ha nem alakul ki legalább kétharmados többség egy-egy GM termék jóváhagyása mellett vagy ellen, akkor a bizottságnak ki kell adni az engedélyeket, amelyek legalább tíz évig érvényesek. Ez ugye nem más, mint színtiszta demokrácia, és semmiképpen sem tűnik valami ordas nagy átverésnek. Ezért lehet, van az, hogy az unióban jelenleg ötvennyolcféle genetikailag módosított növényt lehet felhasználni. Illetve most már tízzel többet. Arra meg nincs adat, hogy mennyi érkezik unión kívüli országokból, lehet, több, mint hatvannyolc.
(„Én két lábom, boldog részem, / örülj ,vigadj, jól vagy, érzem.”)

A bizottság a GMO-engedélyeztetési eljárásra is tett javaslatot, szándékai szerint nagyobb szabadságot szeretne biztosítani (és nem adna) a tagállamoknak, hogy eldönthessék, igazodnak-e az uniós szinten kiadott engedélyekhez vagy nem. Mert ha esetleg nem, akkor az adott tagállam folyamodhat úgynevezett opt-outért, azaz kérelmezheti, hogy a területén ne legyen érvényes az engedély. A kérelmet természetesen indokolni kell majd és – itt van máris egy újabb demokratikus csavar – csak akkor lesz jóváhagyható, ha összhangban áll az uniós joggal és az unió nemzetközi kötelezettségeivel. Ma ez a demokratikus csavar még tartja magát, mert itthon nem engedélyezett genetikailag módosított növények termesztése, az alaptörvény is kimondja, hogy Magyarországon mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, s ezt az állam a többi között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő. Hogy ez az állapot meddig maradhat így, és mikor ötlik fel valakiben, hogy alkotmányunk nem áll összhangban az uniós joggal vagy az uniós nemzetközi elkötelezettségeivel, nehéz megmondani, de Ujhelyi Istvánokra, Niedermüller Péterekre és persze Molnár Csabákra gondolva nem kell sokáig várni. „Három lábom, ha behagyod, / negyedik miért szenved fagyot?” Úgy gondolom, pillanatnyilag itt tartunk, de pillanatokon belül ajtón belül kerül a farkas feje is.

És ha már az is bent lesz, és ha erős lesz a lobbi, és az egyéni érdekek felülírnak majd sok mindent, azaz behozzák és el is vetik a génmódosított vetőmagot, amit talán már meg is tettek, akkor lehet, hogy fertőzésről kell beszélni. Ami ellen nem lehet majd genetikailag módosított szúnyogokkal küzdeni, mint Dél-Amerikában a dengue-láz ellen. Itt talán nem felesleges megjegyezni, hogy utóbbi esetben az ember egészségét, életét próbálják megmenteni, előbbiben a gondoskodás inkább a bankszámlára irányul.
Amúgy pedig ha már minden kötél szakad, akkor van egy jó ötletünk:
„Forró vizet a kopasznak!” Végül is a mesében bejött.