Vélemény és vita
Csereszocik
Álláspont. Végy egy jó kapust – hangzik a politikai sémaként is ismert örök csapatépítési igazság.
Nos, a Magyar Szocialista Párt hét végi kongresszusára ez némileg módosult: találj egy kapust, aki legalább szándékosan nem lő öngólt. De főleg egy olyat, aki elviseli, hogy a csapat többi tagja hol saját kapura játszik, hol a pálya mentén üzletel. Vagy éppen a szotyiárus kislánnyal keveredik politikailag inkorrekt viszonyba.
Az ellenféllel való küzdelem, a labda már csak ezután jön, nem beszélve a fránya szurkolótáborról – azaz a baloldali szavazóról.
Valljuk meg, ennél még az a szocialista korszak is elvekben nemesebbnek tűnik, amelyben komoly ideológiai vitatémává nőtte ki magát, hogy miképpen lehet szexi pártot csinálni az MSZP-ből…
A rendszerváltás után az MSZP amolyan nyugati típusú szocdem pártnak képzelte magát. Érdekes ötlet volt, a tagság nem is igen értette, hogy most mit is kell pontosan tennie. Állítólag volt megyei középvezető, aki a névváltó kongresszus után demonstratívan Schmidt-sapkára cserélte le munkásőr sipkáját, részéről ennyivel le volt tudva a megújulás – később a privatizáció során futott be jelentősebb karriert, mellesleg tovább gazdagítva fejfedőgyűjteményét. Horn Gyula személyesen is ismerte a legendás német szociáldemokrata kancellárt, jobban értette az új idők szavát. A párt kádereit átvezette a kapitalizmusba, miközben az egyszerű tagság és a szavazó „panelproli” kapta a kádári kisember mantrát. Horn erre személyiségében alkalmas volt, Kovács László már kevésbé, Medgyessy Péter pedig semennyire – el is söpörte őket Gyurcsány.
„A Feri” már nem próbálkozott a múlt rendszerből gyökerező baloldali ideológia és az üzleti világ közötti kompromisszummal. Ő egyszerűen eladta az „eszmét”. Ez volt az úgynevezett „blarista balközép politika”, azaz a „senkit se érdekel ki vagy és honnal jötté, vazze, ha hozod a pénzt, vazze, itt megvalósíthatod magad, vazze” gyurcsányi üzemmódja. Ekkor kerültek be a párt „aktivista gárdájába” a Molnár Zsoltok, Zuschlagok, Hagyók és Hunvaldok, meg aki éppen fizetett.
A régi apparatcsik gárdának ez nem tetszett, de mivel azért neki is bőven csöppent, nem volt gond Gyurcsánnyal, már amíg nyert.
A bukás után aztán Mesterházyék végleg dobták a fenébe az egész ideológiai kérdést, baloldaliságnak elég volt a vörös póló, a politikát meg vigye a májer séró. Nem jött be, áprilisban eléggé, májusban nagyon.
Ebben a helyzetben épít most új csapatot a „belső demokráciájában szélesre nyitott MSZP”. Ekképpen jellemezte ugyanis az új MSZP-t a „kapus” Tóbiás József, azt a pártot, ahol a kongresszus előtti teljes tisztújítás keretében lényegében minden maradt a régiben. Persze Tóbiás maga is az említett kritériumoknak megfelelően lesz elnök a hét végén. Politikai súlya nincs, Mesterházy ifjú gárdájában kispados volt, most az alkutábor jelöltje.
Amely áll a parlamenti frakció zöméből, akiket elődje hozott előtérbe a mélyen elvszerű „ki az öregekkel, jöjjön a mi bulink” jelszó alatt, s akiknek többsége négy évnél messzebbre nem akar előre nézni. A választások előtt meg lehet még bőven köpönyeget suhogtatni. Hiller István nem „újtörök”, azonban a parlamenti alelnökség, az esetleges újabb pártsarzsi elég jótékony a hallgatásához.
A csapat áll Botka Lászlóból, aki bő évtizede úgy van benne minden MSZP-t érintő döntésben, hogy közben demonstrálja úri kívülállóságát. A szegedi polgármesterséget nem kockáztatja vesztes csatáért, viszont nem akar kimaradni sem egy leendő buliból. Egyfajta kakukkba oltott kibic politikai szerepe ez. Kisebb súllyal, de hasonló a Brüsszelben kiváró Ujhelyi István szerepe is. Végezetül az alkutábor tagjai azok a parlamentből kibukott MSZP-sek, akik pártgázsin „tengődnének” a következő években, s azok az önkormányzati képviselők, akik a párt támogatásától remélik megválasztásukat.
Ellenzékük elvekben még gazdagabb: a Lendvai Ildikó és Szekeres Imre nevével fémjelzett régi gárda, néhány a Tóbiás–Botka-alkuból kimaradó fiatallal, akik festői jelszavakkal Gyurcsány alá szerveznék ki az MSZP-t. A hét végén veszíteni fognak, nem csak a demokrácia netovábbját jelentő választási rendszer miatt – jelölőbizottság döntött arról, ki rendelkezik „megfelelő támogatottsággal”, jó Szanyi Tibor ezért marad le az alelnökségről –, hanem mert Gyurcsány még hagyja érni, pácolódni az MSZP-seket. Majd az önkormányzati pofon után…
Nagyjából ennyi ennek a cserepadosokból, ifiből felprotekciózott és labdát már csak számviteli tételként ismerő exprofikból verbuválódott MSZP-s új csapatnak a politikai szavatossága is.