Vélemény és vita

Civilek a gáton

Ne történhessen meg, hogy egy civil szervezet politikai véleményt fogalmaz meg, majd az arra kapott választ nem vitának, hanem a jogállamiság eltiprásának igyekszik beállítani

Az egy dolog, hogy a most aktuálisan folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokkal az unió vezető testülete ismét túllépi saját maga szabta határait, és megsérti Magyarország szuverenitását, de a civiltörvény esetében ráadásul még hazugságokat is állít.

A civil világnak nagyon színes és egyáltalán nem általánosítható szereplői működnek minálunk. Többségében közük sincs a politikához. Állami feladatokat vállalnak át, adakoznak, segítenek ott, ahol szükség van rá. Emellett jobbá teszik életünket, mikor támogatják, szervezik a kultúrát vagy a tömegsportot. Magyarországon, a lakosság százalékos arányához képest, igen magas számban, több mint hatvanezer civilszervezet végez társadalmilag hasznos munkát.

És persze van úgy száz társaság, amely politizál, ami szintén örvendetes. Ugyanis ez a demokrácia és a polgári társadalom alapja. Akkor is, ha annak a szervezetnek hasonló vagy éppen teljesen különböző világképe, értékrendszere van, mint az éppen regnáló kormánynak. Tegye, amit tennie kell, hiszen demokráciában és működő jogállamban élünk.

Már Platón és Arisztotelész is tesz utalást arra, hogy az egyén vagy egy közösség ellenállhat az éppen hatalmon lévőknek, ha úgy látja jónak a saját véleménye szerint – pedig mindkét filozófus inkább volt demokráciaellenes, ha a többségi elvet nézzük. Az pedig, hogy a civil világ is támogatója, ellenőrzője, akár ellenzője is lehet tevőlegesen egy kormányzatnak, Hegel, illetve a felvilágosodás polgári értékrendű filozófusai óta olyan alapvetés, amely beépült abba a normarendszerbe, amelyet ma is elvárunk minden demokráciától.

De mindez nem jelenti azt is, hogy e szervezetek teljesen ellenőrizhetetlenül, visszaélve (nem élve!) társadalmilag fontos jogaikkal, akár a nemzet közösségét is elárulva, esetleg külföldi lobbiérdekeket képviselve működhessenek.

Az első és legfontosabb követelmény a politizáló civil szervezetek felé az átláthatóság. A második a hatályos törvények betartása, a harmadik pedig az, hogy ne bújjanak el a politikai vita elől, ha már belekezdtek. Azaz ne történhessen meg az, hogy egy civil szervezet egyoldalú politikai véleményt fogalmaz meg, majd az arra kapott választ nem vitának, hanem a jogállamiság eltiprásának igyekszik beállítani – hivatkozva arra, hogy „csak” civilként nyilvánított véleményt.

Ma egytucatnyi, liberális értékrendű szervezet ugyanis ezt teszi. Külföldi támogatásból politizál, támadja az Orbán-kormányt, majd ha választ kap, rohan a világ minden pontjára, az unióba, Amerikába vagy éppen a Soros által fenntartott civil hálózathoz, hogy itt bizony elnyomják őket, hogy itt nem működik a jogállamiság. Pedig ez abszurd és hazug állítás, amelynek nyilván a kormány nemzetközi lejáratása, esetleges megbuktatásának elősegítése a célja.

Mert miért is folyik kötelezettségszegési eljárás a civiltörvénnyel kapcsolatban?

A kritikusok azt állítják, hogy akadályozva vannak működésükben a törvény miatt, így sérül a jogállamiság. Pedig a törvény csak a pénzügyi átláthatóságot biztosítja, és senkit nem akadályoz meg abban, hogy külföldről pénzt fogadjon el, és abban sem, hogy bármit tegyen céljai érdekében. Akár politizáljon, közleményeket írjon, tüntessen – még ha ellenzékiként is határozza meg magát.

A törvény kimondja, hogy az évi 7,2 millió forintnál több külföldi forrásból tevékenykedő szervezeteknek önkéntes alapon regisztrálniuk kell magukat, és az egyébként szokásos beszámolójukban fel kell tüntetniük ezeket a számokat. Nos, ezt most már hatvan szervezet meg is tette, és ettől még vígan teszi a dolgát, és semmi hátrány nem éri. Ellenben két, George Soros által tényszerűen finanszírozott társaság, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság bojkottálja a jogszabályt, illetve elérte azt is – nyilván más lobbisták és a „hazai árulkodók” hathatós munkálkodása által –, hogy jogi eljárás is induljon Magyarország ellen. Továbbá sikerült azt is elhitetni a nemzetközi közvéleménnyel, hogy a kormány teljesen megfojtja a civil világot. Pedig a tények épp az ellenkezőjét bizonyítják.

Hol voltak akkor a most huhogó civil szervezetek, mikor másfél éve megszületett az a törvény, amely megkönnyíti a bírósági adminisztrációt? Hol voltak, és miért nem üdvözölték azt a tényt, hogy az állam évről évre emelte a pályázható állami támogatások összegét – hogy ne csak szabadon, hanem megfelelő anyagi háttérrel tudjanak munkálkodni a civilek? Mert az is tény, hogy az Orbán-kormány alatt a 2010-es 144 milliárdról 2015-re 202 milliárd forintra nőtt a civil szféra állami támogatása, miközben a Gyurcsány- és Bajnai-kormány csak megszorított.

A kérdés persze, ismerve a magyar közéletet, költői csupán.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom