Citromízű banán

Mielőtt kicsit jobban belebonyolódnánk, hadd emlékeztessek ismét mindenkit, mert nem lehet elégszer elmondani, hogy valamennyien fogyasztunk olyan élelmiszert, amely tartalmaz genetikailag módosított összetevőket. Ebbe a körbe nagyjából minden beletartozik, ami csak szóját tartalmaz, amit nem azért importál a fél világ Dél-Amerikából, mert ott most annak divatja van. Azért veszi mindenki onnét a szóját, mert ott ez a növény rendkívül jól érzi magát, nem kis részben annak köszönhetően, hogy kicsinység mikroszkóp alatt az ottani körülményekhez igazították, így termelése olcsó, keresett cikk, jól fizet, biztos piaca van, tekinthető akár takarmányozási alapanyagnak is, sőt, bármilyen furcsán hangzik, rendkívül sok húskészítményben megtalálható. Persze ez könnyen megmagyarázható, hiszen a szója fehérjetartalma magas, a fehérje sok vizet képes megkötni, a víz meg még mindig olcsóbb, mint a hús, de ez egyszerű matematika.

Az viszont már nem az, amikor nem arról van szó, hogy hány forinttal vágnak át bennünket tíz deka párizsi vásárlásakor, hanem dollármilliárdokkal számolgatnak. Mert a génmódosítás üzlet, és talán elsősorban az. Másodsorban persze lehet sorolni az éhező emberek minimum százmillióit, a szárazságot, mint a növénytermesztés szempontjából megoldandó kérdést. És közben nem boncolgatva azt, hogy ki felelős a globális felmelegedésért, ugyanakkor dicsérve a növényi betegségek elleni védekezést.

Persze, maga a géntechnológia tudomány is, sokat köszönhetünk neki, de talán érezni milyen vékony mezsgyén járunk: géntechnológia, génmódosítás, génmanipuláció. Ugyanezen a mezsgyén emlékeztessünk arra, hogy Magyarország soha nem támogatta a GM-növények termesztését, valahogy mindig ellene volt, annak ellenére, hogy itthon is vannak támogatói és kutatói e témának. Talán azért van ez, mert ebben a kérdésben valamiféle kitartás jellemez bennünket, ebben a kérdésben mintha egy véleményen lenne az összes, nem csak parlamenti párt. Ezért fontos, hogy az Európai Parlament a napokban a tagállamokra bízta, engedélyezik-e a GM-növények termesztését vagy sem. Sőt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton Berlinben, a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon még a GMO-t elutasító tagországok összefogását is kezdeményezte, hogy az egész Európai Unió GMO-mentes övezet legyen, elvégre „közös felelősségünk, hogy biztonságos élelmiszerek kerüljenek az asztalra”. Nagy harc lesz, az biztos, hiszen jelenleg a huszonnyolc tagország közül tizenháromban tilos a genetikailag módosított növények termesztése, a maradék pedig vagy ingadozik, vagy már engedélyezte is.

Persze még rengeteg a nyitott kérdés, a Greenpeace korrupcióveszélyre figyelmeztet – mi meg arra, hogy a nagy GMO-multik általában amerikai cégek, amelyek a világon mindenhol ott vannak –, a párbeszédes Jávor Benedek is egy esetleges fertőzés esetén firtatja a „vétkes nagyvállalatok felelősségét”, míg az LMP-s Sallai R. Benedek szerint GMO-kérdésben a „megnyugtató megoldás a teljes európai termesztési tilalom lenne”.

Itt emlékeztetnék mindenkit arra, hogy sok évvel ezelőtt az egészségügyi lobbi nekiment a tojásnak, az egyik legtermészetesebb élelmiszernek, és a koleszterint kiáltotta ki az egyes számú közellenségnek. Aztán kiderült, hogy a tojással semmi baj, de mozogni esetleg nem ártana. Aztán emlékezzünk arra is, hogy az étolajlobbi valósággal a földbe döngölte a vajat, viszont ma már lehet vajízű margarint is kapni! A tojás és vaj, ha esetleg valaki elhagyta volna, könnyen visszailleszthető az egészséges étrendbe. A GMO-szennyezettséget viszont, amitől a legtöbben félnek, nem lehet ilyen könnyen orvosolni, elég egy kis szél, és máris hetedhét határon túl jár a virágpor, ott is, ahol tiltják. Az ilyen szennyezés azért veszélyes, mert esetleg nem tud róla senki, még a növény sem, az csak szaporodik, él, terem, teszi a dolgát. Mi meg szaporítjuk és esszük, de semmi gyanúsat nem tudunk róla, mert ránézésre egyik kukorica, burgonya, paradicsom és az összes többi GM-növény sem különbözik a másiktól. Itt, sajnos, csak egyszer lehet hibázni. Ebben az esetben nincs, nem lesz arra lehetőség, hogy bocs, ebből én kiszállok, és visszatérek az eredetihez, hogy köszönjük, de nem kérünk a fluoreszkáló macskákból, az átlátszó egerekből és a szögletes almákból, de bőven kijutott nekünk a citromízű banánból is már.

De nem tudom nem leírni, hogy mi van akkor, ha a génmódosított növények akkora jelentőséggel bírnak, mint amekkorával a kerék feltalálása bírt? De nem tudom azt sem nem leírni, hogy Hirosimáig, de legkésőbb Nagaszakiig, az atombomba is jó ötletnek tűnt.