Vélemény és vita
Büszkeség és balítélet
Álláspont. Mint valami kártyavár, úgy küzd az elemekkel az úgynevezett MSZP–DK választási konstrukció, az állítólagos kormányváltó hangulatban
Elég egy rossz húzás, egy szellő, vagy ha egyetlen kártya kiesik, és rögvest válságstábok kénytelenek összeülni. Legújabban Hiesz György gyöngyösi MSZP-s polgármester dezertálása váltott ki pánikot a szebb napokat megélt szociknál, ráadásul hírbe hozták az egyéni képviselőjelöltséggel az örök túlélőt, Fodor Gábort is, így nehéz elkerülni a látszatot, hogy a távozása bejelentésekor a könnyeivel küszködő városvezető előremenekült. Vagyis nem várta meg, hogy lekavarják egy nagyjából nullaszázalékos pártocska első embere kedvéért. Lépett, sőt, lelépett.
Persze, könnyen lehet, mindez csupán gonosz dezinformáció, hiszen mindenki cáfol, liberálisék és szocialistáék egyaránt, azért Molnár Gyula pártelnöknek egészen Gyöngyösig kellett utaznia, hogy lehűtse a kedélyeket – kevés sikerrel. Eközben a nagy tréfamester, Gyurcsány Ferenc alighanem magában kuncog. A bukott miniszterelnöknek nem szokása titkot csinálnia abból, élvezi az önsorsrontó expártja által bemutatott haláltáncot. A show mindenesetre olykor igen látványos, még ha továbbra is egy bénácska szappanoperára hajaz.
Afféle mellékszereplők csupán a vidéki MSZP-s talpasok, akik azonban a szombati kongresszuson be is kavarhatnak a „nagyok” terveibe. Miután a lényegében közülük való Botka László csúnyán megbukott, nemrég egy sokadik törpeformáció első emberét, a még az általa vezetett Zuglóban sem túlzottan sikeres médiapolitikust, Karácsony Gergelyt ültették a helyére. Kis párt, mégis nagy foci – nem feltétlenül szerencsés kombináció, se Fodor, se Karácsony esetében.
Így megtörténhet, hogy a DK-val kötött ingatag paktum miatt veszélybe sodort jövőbeni posztok után újabb veszteségek érik a „borzasztó tagságot”, a további kompromisszumok káros mellékhatásaként. Márpedig büszke szoci legyen a talpán, aki ezt hagyja. A gyöngyösi rebellisek mellett ilyen Szanyi Tibor, aki kiállt a közös balos vásárhelyi polgármesterjelölt ellen induló, kizárással fenyegetett MSZP-s Hernádi Gyula mellett. Kérdés, ez a húzás milyen hatással lesz a „kártyavárra”, hiszen ha az időközi voksoláson Hernádi megosztó aspirálása révén az amúgy is borítékolható ellenzéki bukta kapitálissá fajul, más büszke szocik majd a kapitányra mutogathatnak. És akkor még hevesebb lesz a köpködés, különösen annak tükrében, hogy egyes jövőbelátók már az utódpárt önfelszámolását tervezgetik. Állítólag. Szóval efféle dilemmákkal küzd ez a „demokratikus” konglomerátum, miközben az évtizedekig antifasiszta közéleti harcokban hevülő, barna veszéllyel riogató megmondóembereik éppen a Jobbikkal való nászt készítgetik elő. Talán kéretlen segítőt találtak eme fordulatos akcióhoz Radnóti Zoltán rabbi személyében, aki már tavaly, éppen Vonáék lapjában fejtegette, mennyire kár lenne aggódni a hajdan a Duna-parti cipőkbe köpködők esetleges kormányra kerülése miatt. Most meg azt fejtegeti, szintén Simicskáéknak, hogy sokkal botrányosabb, ha egy zsinagógaépítésre készülő másik rabbi szóvá teszi, KDNP-s politikust támogat. Skandalum – hallik a felemás, egyre torzuló kórus, amely nem is olyan régen még a kormányon kérte számon, hogy „összekacsint” a minden körülmények között vállalhatatlan szélsőjobbal.
Eme groteszk kaméleontempó legfrissebb színeváltozása az a történelmi bejelentés, miszerint Gyurcsány Ferenc fegyverhordozóját, Vágó Istvánt egyenesen zavarja a kaftános zsidók látványa.
Nincs már sok hátra április 8-áig, mégis, adódik a kérdés: mi jöhet még addig?
Persze, könnyen lehet, mindez csupán gonosz dezinformáció, hiszen mindenki cáfol, liberálisék és szocialistáék egyaránt, azért Molnár Gyula pártelnöknek egészen Gyöngyösig kellett utaznia, hogy lehűtse a kedélyeket – kevés sikerrel. Eközben a nagy tréfamester, Gyurcsány Ferenc alighanem magában kuncog. A bukott miniszterelnöknek nem szokása titkot csinálnia abból, élvezi az önsorsrontó expártja által bemutatott haláltáncot. A show mindenesetre olykor igen látványos, még ha továbbra is egy bénácska szappanoperára hajaz.
Afféle mellékszereplők csupán a vidéki MSZP-s talpasok, akik azonban a szombati kongresszuson be is kavarhatnak a „nagyok” terveibe. Miután a lényegében közülük való Botka László csúnyán megbukott, nemrég egy sokadik törpeformáció első emberét, a még az általa vezetett Zuglóban sem túlzottan sikeres médiapolitikust, Karácsony Gergelyt ültették a helyére. Kis párt, mégis nagy foci – nem feltétlenül szerencsés kombináció, se Fodor, se Karácsony esetében.
Így megtörténhet, hogy a DK-val kötött ingatag paktum miatt veszélybe sodort jövőbeni posztok után újabb veszteségek érik a „borzasztó tagságot”, a további kompromisszumok káros mellékhatásaként. Márpedig büszke szoci legyen a talpán, aki ezt hagyja. A gyöngyösi rebellisek mellett ilyen Szanyi Tibor, aki kiállt a közös balos vásárhelyi polgármesterjelölt ellen induló, kizárással fenyegetett MSZP-s Hernádi Gyula mellett. Kérdés, ez a húzás milyen hatással lesz a „kártyavárra”, hiszen ha az időközi voksoláson Hernádi megosztó aspirálása révén az amúgy is borítékolható ellenzéki bukta kapitálissá fajul, más büszke szocik majd a kapitányra mutogathatnak. És akkor még hevesebb lesz a köpködés, különösen annak tükrében, hogy egyes jövőbelátók már az utódpárt önfelszámolását tervezgetik. Állítólag. Szóval efféle dilemmákkal küzd ez a „demokratikus” konglomerátum, miközben az évtizedekig antifasiszta közéleti harcokban hevülő, barna veszéllyel riogató megmondóembereik éppen a Jobbikkal való nászt készítgetik elő. Talán kéretlen segítőt találtak eme fordulatos akcióhoz Radnóti Zoltán rabbi személyében, aki már tavaly, éppen Vonáék lapjában fejtegette, mennyire kár lenne aggódni a hajdan a Duna-parti cipőkbe köpködők esetleges kormányra kerülése miatt. Most meg azt fejtegeti, szintén Simicskáéknak, hogy sokkal botrányosabb, ha egy zsinagógaépítésre készülő másik rabbi szóvá teszi, KDNP-s politikust támogat. Skandalum – hallik a felemás, egyre torzuló kórus, amely nem is olyan régen még a kormányon kérte számon, hogy „összekacsint” a minden körülmények között vállalhatatlan szélsőjobbal.
Eme groteszk kaméleontempó legfrissebb színeváltozása az a történelmi bejelentés, miszerint Gyurcsány Ferenc fegyverhordozóját, Vágó Istvánt egyenesen zavarja a kaftános zsidók látványa.
Nincs már sok hátra április 8-áig, mégis, adódik a kérdés: mi jöhet még addig?