Vélemény és vita
Brüsszeltündér
Álláspont. Orbán Viktor folyton ellenségeket keres – hangzik a közhellyé nemesült elemzői bölcsesség, amit jobb- és baloldalról is hallunk az elmúlt hónapokban
A mismásolósabb úgynevezett polgári kritika szerint az illegális bevándorlás rossz, Brüsszel lopakodó hatáskörelvonása aggasztó és Soros nyitott-társadalom-víziója sem szimpatikus, de hagyjuk már ezt a kuruckodást, ez így nem európai. A bevállalósabb liberális álláspont szerint a bevándorlás jó, üdvös jövőnket az Európai Egyesült Államok hozza el, ahol sorosi utópiában virágozhat minden virág, ha végre felhagyunk a xenofóbiával, akkor a terror is varázsütésre megszűnik. Utóbbi állásponttal teljesen feleslegesen vitatkoznék, így maradjunk az előzőnél: tetszik, nem tetszik, ha a probléma meghatározásában egyetértünk, akkor ne tessék fintorogni arra, hogy „állítsuk meg Brüsszelt”, na meg Sorost. Őket ugyanis nem a magyar kormány és annak nagy, kék plakátjai teszik ellenséggé. Megy az nekik önerőből is.
Az Európai Bizottság sokat tesz azért, hogy megszerettesse magát az emberekkel, ezt szolgálhatja makacs ragaszkodása is a kötelező migránskvótához. Egy olyan 2015-ös döntéshez, amelyet az állam- és kormányfőket megkerülve miniszteri szinten vertek keresztül, többséggel, és amelyet bíróságon támadott meg Szlovákia és Magyarország. A kötelező kvóta 2015 őszén igazi dédelgetett közös projekt volt, a nagy megoldási terv a migrációs válságra, kár, hogy mostanra is csak körülbelül tíz százalékát sikerült megvalósítani. Nyilván a százhatvanezer menedékkérő kilencven százalékát nem hozzánk, visegrádiakhoz akarták bezsuppolni, szóval evidens: a befogadást annyira támogató nyugati tagországoknak is van „sara”. A terv nagyszerűségét jelzi, hogy a lettek például nagyon lelkesen befogadtak két tucat menekültet, akik aztán mind elmentek Németországba. Ki számított rá, hogy ez fog történni?
Beszédes, hogy két év elteltével sem akarnak letenni egy nyilvánvalóan működésképtelen ötletről. Milliós nagyságrendű migrációs hullám érte el Európát az elmúlt két évben, nyilvánvaló, hogy százhatvanezer ember elosztásán veszekedni köszönő viszonyban sincs a probléma valódi léptékével. Ebből következik az is, hogy ha valami csoda folytán sikerül is keresztülverni mindenkin, a világon semmi nem oldódik meg. Nem akarják a tagállamok a kvótát, Brüsszel ezért fenyeget, Avramopulosz migrációs biztos például kötelezettségszegési eljárásokat helyezett kilátásba. Ezek már eddig is plafonig érő stócokban álltak Brüsszelben, szóval sejthetően csekély az elrettentő erejük, de azért a szándékot jól mutatja. Hogy miként is akarja megvalósítani, azt nem tudni, reálisan legfeljebb úgy sikerülne, ha ejtőernyővel dobnák le szerencsétlen migránsokat a tagállamokba. Vagy esetleg kölcsön kérik a repülőszőnyeget, amit a civilek által, uniós és Soros-pénzből készített Eurodame, Help! című rajzfilmben láthattunk a minap. Tudják, amelyikben az uniós zászlós Brüsszeltündér Európába repteti a migránscsaládot, de persze nem a gonosz, rasszista Keletre, hanem a vendégszerető Nyugatra.
Vagy ez a menthetetlen hülyeség hajtja a brüsszeli döntéshozókat, vagy igaz, amit a magyar kormány 2015 óta mond: a már elfogadott kötelező kvóta célja nem a migrációs válság megoldása – hiszen arra nyilvánvalóan alkalmatlan –, hanem egy automatikus elosztási mechanizmus tesztje, ahogyan arra utalt is annak idején a német és a francia vezetés. Abból ítélve, hogy továbbra is ezerszámra szállítják olasz partra a migránsokat a Földközi-tengeren, az uniós pénzeket pedig még az olasz maffia is vígan csapolja, okkal feltételezzük, hogy tényleg nincs jobb ötletük, mint a kvóta. Ha a kvótáról van szó, akkor mintha elfelejtenék Brüsszelben az uniós állampolgárokon kívül a valami oknál fogva az ellenőrizetlen migránstömegekre is vonatkozó szabad mozgás jogát, hiszen olyan országokba akarnak embereket telepíteni, ahova ők nem akarnak menni. Mindezt úgy, hogy közben a magyar tranzitzónákat, amelyek csak a schengeni zónán kívülre nyitottak, tűrhetetlen jogtiprásnak tartják. Kettős mérce ez, ahogy kettős mérce az is, hogy amikor a kvóta teljesítését kérik számon, valamiért folyton Magyarország és Lengyelország kerül kipécézésre.
A magyar migrációs politika a legfőbb oka a büntetőhadjáratnak, amelynek legfrissebb állomása az Európai Parlament dörgedelmes állásfoglalása. Ismét felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen problémát old meg, ha az EP illetékes bizottsága fél év munkájával készít egy újabb jelentést, amiből aztán valamikor talán eljutnak odáig – bár nem túl valószínű –, hogy az Európai Tanácson múljon, indul-e Magyarország ellen szavazatmegvonással is járó eljárás. Egyetlen célja van az egész cirkusznak: meggyengíteni a magyar kormányt. Nem véletlenül vette ki a részét a magyar baloldali képviselet az állásfoglalás megírásából és megszavazásából is.
Sokat elmond a magyar balliberális oldalban lévő potenciálról, hogy amikor a kormány szerintük ellenséget csinál Brüsszelből, akkor ők lelkesen pitiznek azért, hogy Brüsszel minél többet fenyegetőzzön. Egy apró bökkenő van csak, hogy a Gyurcsány Ferenc álmaiban szereplő Európai Egyesült Államok még nem épült fel, szóval továbbra is a magyar választópolgárok döntenek arról, ki legyen kormányon.
Na ezért bíznak abban, hogy majd Brüsszeltündér a hatalomba repteti őket.