Százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte az államot csütörtöki jogerős döntésével a Fővárosi Ítélőtábla annak az egykori vendéglősnek az ügyében, aki csaknem hét évet töltött fegyházban, miután engedéllyel tartott önvédelmi fegyverével agyonlőtt egyet az őt és a családját rendszeresen s életveszélyesen fenyegető bűnözők közül. A vendéglős Szántai Attila hiába jelezte a hatóságoknak, hogy a hírhedt fekete sereg nevű bűnszervezet tagjai rendszeresen vegzálják, nem történt semmi. Nem is történhetett, hisz mint kiderült, két rendőr adta a tippet a gengsztereknek, hogy a vendéglősnek jól megy a sora, bizonyára sok pénzt lehet elvenni tőle. A férfit emberölésért elítélték. Annak ellenére, hogy a lakásában törtek rá a bűnözők, s nemcsak őt, de a családtagjait is súlyosan bántalmazták, mielőtt a halálos lövés eldördült. A rablókat is elítélték. Szántait azonban ugyanabban a zárkában helyezték el, amelyben támadóit. Éveket töltöttek együtt, miközben válogatott eszközökkel alázták és kínozták a férfit, s naponta többször is ájultra verték.
Vajon mi lakozott annak a börtönparancsnoknak a lelkében, akik lehetőséget adott e borzalmakra? S miért néz félre ilyenkor mindenki, mintha minden a legnagyobb rendben lenne? És vajon természetes-e, hogy a kiszabott súlyos évek mellé pluszként egy kis rémálom is jár? Szántai Attila esete sajnos nem egyedi. Kárpótolják. A bíró, azaz a csütörtöki döntés gazdája azt mondta indoklásában: pénzzel nem lehet kárpótolni egy derékba tört emberi sorsot.