Vélemény és vita
Beszéljenek a tettek!
Álláspont. Jól van, nagyon ügyes vagy! – dicséri meg a tanító néni az osztály rémét, ha öt egész percig nem piszkálja a többi nebulót az órán, és legalább kicsit megpróbálja fegyelmezni magát
Hasonló érzések fogtak el, amikor megláttam a hírek között, hogy Ujhelyi István, a szocialisták alelnöke kézjegyével ellátott közleményt adott ki az MSZP országos központja arról, hogy támogatja az RMDSZ kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezését. A Minority SafePack lényege, hogy – legalábbis elviekben – rákényszeríti a tagállamokat az európai kisebbségvédelmi normák betartására. Ujhelyi szeme is könnybe lábadhatott, amikor leírta, hogy a határ mentén nőtt fel, így „mindennapjai részévé vált az elszakadt területeken élő magyarok sorsa”, s ezért „kötelessége és szívéhez közeli” az RMDSZ petíciójának támogatása.
Szép gesztus, hasra esni azért nem kell tőle: ez a minimum minimuma az országvesztő Károlyi Mihály szellemi örököseitől, akinek áruló kormányzása után darabokra szaggatták ezeréves hazánkat, magyarok millióit téve saját földjükön hontalanokká – s mindez nem csupán rosszindulatú összemosás, hiszen a szocialisták 2012-ben fáklyás őrséggel védték Károlyi szobrát a Kossuth téren. Közülük való volt az egyébként erdélyi származású Medgyessy Péter, aki 2002. december elsején miniszterelnökként koccintott az Erdély Romániához csatolását ünneplő román nemzeti ünnepen, Budapesten. S a szocialisták voltak azok is, akik Gyurcsány Ferenc vezetésével, szívós propagandával – emlékszünk a „huszonhárommillió román vendégmunkás” hazugságára? – elérték, hogy érvénytelen legyen a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás, morális Trianonunk.
Persze a mai MSZP már nem ugyanaz, mint a 2004-es – a vérmesebbje követte Gyurcsányt a DK-ba, Medgyessyről se hallani már érdemben vagy tíz éve, s az öreg kommunisták zöme is kikopott. Az is igaz, hogy a párt csigalassúsággal, de felfogta, hogy immár az egészséges nemzeti értékrend a fősodor, s hogy fogyatkozó szavazótáboruk sem vevő a határon túliak elleni uszításra. Miközben Nyugaton lehetetlenné teszi a nemzeti minimum kijelölését a folyamatosan érkező, potenciális baloldali szavazó bevándorlók tömege, hazánkban ennek az ellenkezője zajlik: a honosítások miatt gyűlik az egymillió régi-új magyar állampolgár, akik még jól emlékeznek arra, mit kaptak az elmúlt száz évben a budapesti baloldaltól. Az a düh, ami a Kolozsvárott Canossát járó Mesterházyt fogadta 2013-ban, egyértelművé tette, hogy jócskán van mit jóvá tenniük a szocialistáknak. S bár Ujhelyi maga az MSZP zömével 2010-ben végül megszavazta az egyszerűsített honosításról szóló törvényt, a fentiek fényében mostani szenvedélyes állásfoglalása is meglehetősen hamisan cseng; legalább olyan kétszínűnek tűnik, mint a magyar megyéket hirtelen felfedező Johannis látogatása.
Ha valaki évtizedek óta politizál, annak az internet segítségével bármikor előkereshetők a mondatai, amelyek szöges ellentétben állnak azzal az üzenettel, amit a jelenben mindenkori és sziklaszilárd véleményeként kommunikál. Ezért lenne egy szerény javaslatom, amellyel Ujhelyi és pártja nyomatékot és hitelt adhatna kiállásának. Emlékezetes: a Momentum olimpiaellenes népszavazásához a szocialisták ezrével gyűjtötték az aláírásokat. Itt az idő, hogy kamatoztassák a télen szerzett tapasztalataikat, mozgósítsák szimpatizánsaikat, csak ezúttal végre a jó ügy érdekében: segítsenek összeszedni a Minority SafePackhez szükséges egymillió szignót. Bizonyítsák be, hogy valóban fontos számukra a határon túli magyarok sorsa. Beszéljenek a tettek!