Vélemény és vita
Békeút
Álláspont. Ferenc pápa erőszak tépázta földön járt, és óvatosan, szelíden, de beolvasott a gyűlölet apostolainak, akik sajátjaikat, de Európát is rettegésben tartják
Azt mondják, a béke pápája. Hogy ezzel mindenki egyetértene, az biztosan nem igaz, hiszen sokan, köztük vallásosak is szép számmal, a menekültek felé való látványos odafordulás miatt aggódnak: nem Európát védi, hanem azokat, akik között az elpusztításunkat akarók is érkeznek a kontinensre.
Ferenc pápa most azonban lépett egy nagyot a modern korban s különösen is a Közel-Keleten nehezen értelmezhető kiengesztelődés felé. Olyan országba utazott, ahol nemrég még bombával öltek keresztényeket a saját templomukban. Nem másért, mint a hitük miatt, s nem mások, mint muszlim elköteleződésű őrültek. Azért gyilkoltak, mert eltorzított vallásuk erre ösztönözte őket. Persze évszázados, sőt, évezredes sérelmek is ott fortyognak egyes tébolyultak lelkében, a civilizáció hajdani bölcsője azonban mára egyértelműen inkább az erőszak bölcsőjévé lett. Ide látogatott a hétvégén a katolikus egyházfő.
Egyiptomban mindig is éltek keresztények, már a Krisztus utáni első századokban is. Pátriárkák, remeték, szent püspökök tevékenykedtek Afrika eme részén, zsidókkal, majd később muzulmánokkal együtt élve. Persze temérdek háború és hatalomváltás is tépázta az itteni Krisztus-hívő közösségeket, amelyek azonban, hasonlóan iraki, szíriai testvéreikéhez, egészen máig meg tudták őrizni hitüket, kultúrájukat, egyfajta laza spirituális egységben az európai egyházzal.
Úgy tűnik azonban, hogy napjaink véres konfliktusai, az arab tavasz nyomán felerősödő muszlim vallási fanatizmus, az Egyesült Államok demokráciaexportjából eredő, elhúzódó fegyveres harcok és persze az Iszlám Állam- és a Boko Haram-jellegű erőszakszervezetek előretörése miatt jelenleg minden korábbinál nagyobb veszélyben vannak a Közel-Kelet keresztényei. Bizonyos felmérések alapján már egyenesen a létük, megmaradásuk vált kérdésessé.
Európa jelenleg regnáló vezetői látványosan nem foglalkoznak ezzel a tragédiával. Jöjjön, aki csak akar, aki pedig nem vesz részt a gondok ilyen formában történő exportálásában, az a rossz fiú, akit csúnyán meg kell büntetni. Annak dacára, hogy ez a „rossz fiú”, azaz Orbán Viktor, akit a múlt héten és a hétvégén oly nagy vehemenciával próbáltak ismét a szőnyeg szélére állítani, szerény sikerrel, éppen újabb egymilliárd forintot szán az üldözött keresztények megsegítésére, ami Európa dolga is lenne. Nyilván tudjuk, az öreg kontinensnek új vallása van, ez pedig az önhittség mellett a pénzszeretetben és a mindent eluraló liberalizmusban ölt testet. Mégis magához térhetne végre Európa, megtalálva valódi gyökereit!
Bosszantó trend, hogy az uniós véleményformálók, akik például családpolitikája, továbbá a keresztény értékek védelme miatt előszeretettel kárhoztatják a magyar kormányt, rendre Ferenc pápával példálóznak. Kimazsolázzák a nekik tetsző, migrációs politikájukat igazoló mondatokat, ám a hitből fakadó intéseket nem hallják meg a katolikus egyház vezetőjétől. Miért is tennék? A jakobinus hevület aligha fér össze az alapvető emberi értékekkel, amelyek elsődlegességét végeredményben a Szentatya mindig is hirdette. Ezúttal is ezekről beszélt Egyiptomban, ahol páncélozott autó nélkül, mondhatni az oroszlán barlangját, az Al-Azhar szunnita vallási központot megjárva, a helyi állami vezetőkkel is találkozott, majd közösen ünnepelte az eucharisztiát a kisebbségben és félelemben élő keresztényekkel. Buzdított és számon kért.
Azt mondta, Egyiptom nélkülözhetetlen szerepet tölt be a Közel-Keleten, ahol megoldást keresnek a vak és embertelen erőszakra, amely a hatalomvágyból, a fegyverkereskedelemből, a súlyos társadalmi problémákból és a vallási szélsőségességből fakad, amely Isten szent nevét hallatlan mészárlások és igazságtalanságok elkövetésére használja fel. Vád ez a Nyugat és a Kelet felé is. Egyiptom egyedülálló küldetése a regionális béke megerősítése és megszilárdítása, tette hozzá. Ha ma ezt a feladatot betöltené az ország, Ferenc pápa nem ment volna oda, vállalva a kockázatokat, hogy mindezt elmondja. Majd ezt üzente a terroristáknak, illetve a velük szimpatizálóknak: nem építhetünk civilizációt anélkül, hogy elutasítanánk a gonosz, az erőszak ideológiáját és a szélsőségességet, amely meg akarja semmisíteni a másikat, a sokszínűséget Isten szent nevének manipulálásával és megsértésével. Fel kell számolnunk a gyilkos elképzeléseket és szélsőséges ideológiákat, megerősítve: az igaz hit és az erőszak összeférhetetlen, ahogy Isten és a gyilkos cselekedetek is.
Végül is általánosságok, gyakran hallott igazságok ezek, kétségtelen, de a helyszín, ahol elhangoztak, többlettartalommal erősítik meg őket. Ferenc pápa erőszak tépázta földön járt, és óvatosan, szelíden, de beolvasott a gyűlölet apostolainak, akik sajátjaikat, de Európát is rettegésben tartják.
És hogy miből fakad a valódi, keresztény béke? A hívők számára az egyetlen megengedett szélsőség a szeretet szélsősége, mondta. Ezt még a hétköznapi, ám sérelmektől terhes világunkban sem könnyű elfogadni.
Ferenc pápa most azonban lépett egy nagyot a modern korban s különösen is a Közel-Keleten nehezen értelmezhető kiengesztelődés felé. Olyan országba utazott, ahol nemrég még bombával öltek keresztényeket a saját templomukban. Nem másért, mint a hitük miatt, s nem mások, mint muszlim elköteleződésű őrültek. Azért gyilkoltak, mert eltorzított vallásuk erre ösztönözte őket. Persze évszázados, sőt, évezredes sérelmek is ott fortyognak egyes tébolyultak lelkében, a civilizáció hajdani bölcsője azonban mára egyértelműen inkább az erőszak bölcsőjévé lett. Ide látogatott a hétvégén a katolikus egyházfő.
Egyiptomban mindig is éltek keresztények, már a Krisztus utáni első századokban is. Pátriárkák, remeték, szent püspökök tevékenykedtek Afrika eme részén, zsidókkal, majd később muzulmánokkal együtt élve. Persze temérdek háború és hatalomváltás is tépázta az itteni Krisztus-hívő közösségeket, amelyek azonban, hasonlóan iraki, szíriai testvéreikéhez, egészen máig meg tudták őrizni hitüket, kultúrájukat, egyfajta laza spirituális egységben az európai egyházzal.
Úgy tűnik azonban, hogy napjaink véres konfliktusai, az arab tavasz nyomán felerősödő muszlim vallási fanatizmus, az Egyesült Államok demokráciaexportjából eredő, elhúzódó fegyveres harcok és persze az Iszlám Állam- és a Boko Haram-jellegű erőszakszervezetek előretörése miatt jelenleg minden korábbinál nagyobb veszélyben vannak a Közel-Kelet keresztényei. Bizonyos felmérések alapján már egyenesen a létük, megmaradásuk vált kérdésessé.
Európa jelenleg regnáló vezetői látványosan nem foglalkoznak ezzel a tragédiával. Jöjjön, aki csak akar, aki pedig nem vesz részt a gondok ilyen formában történő exportálásában, az a rossz fiú, akit csúnyán meg kell büntetni. Annak dacára, hogy ez a „rossz fiú”, azaz Orbán Viktor, akit a múlt héten és a hétvégén oly nagy vehemenciával próbáltak ismét a szőnyeg szélére állítani, szerény sikerrel, éppen újabb egymilliárd forintot szán az üldözött keresztények megsegítésére, ami Európa dolga is lenne. Nyilván tudjuk, az öreg kontinensnek új vallása van, ez pedig az önhittség mellett a pénzszeretetben és a mindent eluraló liberalizmusban ölt testet. Mégis magához térhetne végre Európa, megtalálva valódi gyökereit!
Bosszantó trend, hogy az uniós véleményformálók, akik például családpolitikája, továbbá a keresztény értékek védelme miatt előszeretettel kárhoztatják a magyar kormányt, rendre Ferenc pápával példálóznak. Kimazsolázzák a nekik tetsző, migrációs politikájukat igazoló mondatokat, ám a hitből fakadó intéseket nem hallják meg a katolikus egyház vezetőjétől. Miért is tennék? A jakobinus hevület aligha fér össze az alapvető emberi értékekkel, amelyek elsődlegességét végeredményben a Szentatya mindig is hirdette. Ezúttal is ezekről beszélt Egyiptomban, ahol páncélozott autó nélkül, mondhatni az oroszlán barlangját, az Al-Azhar szunnita vallási központot megjárva, a helyi állami vezetőkkel is találkozott, majd közösen ünnepelte az eucharisztiát a kisebbségben és félelemben élő keresztényekkel. Buzdított és számon kért.
Azt mondta, Egyiptom nélkülözhetetlen szerepet tölt be a Közel-Keleten, ahol megoldást keresnek a vak és embertelen erőszakra, amely a hatalomvágyból, a fegyverkereskedelemből, a súlyos társadalmi problémákból és a vallási szélsőségességből fakad, amely Isten szent nevét hallatlan mészárlások és igazságtalanságok elkövetésére használja fel. Vád ez a Nyugat és a Kelet felé is. Egyiptom egyedülálló küldetése a regionális béke megerősítése és megszilárdítása, tette hozzá. Ha ma ezt a feladatot betöltené az ország, Ferenc pápa nem ment volna oda, vállalva a kockázatokat, hogy mindezt elmondja. Majd ezt üzente a terroristáknak, illetve a velük szimpatizálóknak: nem építhetünk civilizációt anélkül, hogy elutasítanánk a gonosz, az erőszak ideológiáját és a szélsőségességet, amely meg akarja semmisíteni a másikat, a sokszínűséget Isten szent nevének manipulálásával és megsértésével. Fel kell számolnunk a gyilkos elképzeléseket és szélsőséges ideológiákat, megerősítve: az igaz hit és az erőszak összeférhetetlen, ahogy Isten és a gyilkos cselekedetek is.
Végül is általánosságok, gyakran hallott igazságok ezek, kétségtelen, de a helyszín, ahol elhangoztak, többlettartalommal erősítik meg őket. Ferenc pápa erőszak tépázta földön járt, és óvatosan, szelíden, de beolvasott a gyűlölet apostolainak, akik sajátjaikat, de Európát is rettegésben tartják.
És hogy miből fakad a valódi, keresztény béke? A hívők számára az egyetlen megengedett szélsőség a szeretet szélsősége, mondta. Ezt még a hétköznapi, ám sérelmektől terhes világunkban sem könnyű elfogadni.