Szajlai Csaba

Vélemény és vita

Bankóprés

Álláspont. Még a piaci várakozásokat is meghaladta Mario Dragh tegnapi bejelentése, miszerint indul az európai monetáris lazítás

Még a piaci várakozásokat is meghaladta Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke tegnapi bejelentése, miszerint indul az európai monetáris lazítás, havi hatvanmilliárd eurós keret jön, amely legalább 2016 szeptemberéig fennmaradhat.

Az európai pénzpumpa leegyszerűsített lényege, hogy – amerikai mintára – gazdaságélénkítő eszközöket, alapvetően államkötvény-vásárlásokat vet be a valutaövezet központi bankja, ezáltal pedig lendületet kaphat az amúgy évek óta gyengécske gazdasági teljesítményt felmutató kontinens. Az említett bejelentés tehát hosszú időre meghatározhatja az eurózóna helyzetét, s mi, magyarok is profitálhatunk belőle.
Előtte azonban nézzük a felállást! Sokan vádolták azzal az Európai Központi Bankot, hogy későn lépett, az amerikaiak például már tavaly befejezték ez irányú műveletüket. Amúgy az Egyesült Államokban sikeres volt az ottani jegybank szerepét betöltő Fed lazítása, hiszen a tengerentúlon már utolérték a 2008-as pénzügyi válság előtti gazdasági növekedés kibocsátásának szintjét, ráadásul tavaly több mint három százalékkal bővült a világ legfontosabb gazdasága.

Emellett azonban azt is fejben kellene tartani, hogy amíg az Egyesült Államokban gyorsan lehet monetáris döntéseket hozni, addig az Európai Központi Bank „részvényeseinek” – a tizenkilenc euróövezeti tagállam, valamint a fennmaradó, nem euróval fizető országok – érdekei általában másként artikulálódnak. Az úgynevezett két- vagy háromsebességes Európai Unióban nagy eltérésbeli különbségek vannak a különböző gazdasági ügyekben. Például mást akarnak a németek, akikre egyébként „rászabták” az eurót, és mást a periféria országai. Utóbbi csoportba lassan-lassan lecsúszik Franciaország is, vagyis itt az ideje a gazdasági élénkítésnek.

A másik alaptétel az Európai Központi Bank függetlensége. Olyannyira szigorúan lett ez a státus megállapítva, hogy alig lehet témaként felhozni a pénznyomtatás lehetőségét. Az Európai Bíróság ennek jegyében vizsgálta meg, hogy nem számít-e direkt tagállami finanszírozásnak az, ha az EKB államkötvényeket vásárol.

A legfontosabb viszont az, hogy az Európai Központi Bank alapfunkciója az euró belső értékállóságának megőrzése, vagyis a monetáris lazítás, a pénzpumpa ebben a sorban mondhatni unortodox. Miután azonban a jelenlegi viszonyok között semmi sem veszélyezteti a pénzügyi gazdaságélénkítést, beindulhat a bankóprés. Ugyanakkor a bejelentett havi hatvanmilliárd eurós pénzesőtől azt is lehet remélni, hogy felpörög az infláció, mármint annak moderált formája. Utóbbi pedig különösen a délnyugat-európai uniós tagálla-moknál lenne nagy segítség, hiszen defláció esetén – nagyjából ez van most – a meglévő adósság törlesztésének a fizetési terhe súlyosabban nehezedik az adósra, mint akkor, ha az árak emelkednek.
Az európai monetáris lazításból persze mi is profitálhatunk, egyfelől a forint árfolyama hosszabb távon erősödhet, ha pedig visszatérünk majd a hitelminősítőknél a befektetésre ajánlott kategóriába, akkor erre mérget is vehetünk, másfelől kapósak lehetnek az állampapírjaink. Ugyanis amíg az eurózónában nagyon alacsonyak a kamatok, nálunk az irányadó szint kapásból két százalék fölött van, és erre jön még rá a többéves államkötvényekre kifizetett, az eurózónás átlagnál jóval magasabb hozam. Harmadrészt a magyar részvények felé is terelődhet a figyelem. Persze a pénz- és tőkepiaci pozitívumok mellett a reálgazdasági fejlemények is fontosak. Hazánk első számú kereskedelmi partnere az Európai Unió, ide áramlik az exportunk mintegy nyolcvan százaléka, vagyis nagyon nem mindegy, hogy mekkora értékben érkeznek a következő években megrendelések.

És azt se felejtsük el, hogy a többsebességes Európában mindig azok járnak jól, akik a körön, azaz az eurózónán belül vannak. Éppen lapunknak nyilatkozva fejtette ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, hogy 2018–2020-ra megteremtődnek az euróbevezetés feltételei Magyarországon. Ha már tagjai lennénk az eurózónának, a bankóprés összes áldásából részesednénk – első körben. Most azonban meg kell elégednünk a szekunder pozícióval. Egyébként jelen helyzetben ez sem annyira rossz.
Eurómilliók, esetleg milliárdok hullhatnak az ölünkbe!