Balszerencsés németek

A drezdai bíróság hosszú huzavona után felmentette a rongálás vádja alól azt a három ifjú „migránsgyökerű” elkövetőt, aki egy AfD-plakát letépésekor azzal védekezett, hogy az elmúlt években bőrszíne miatt több ízben „rasszista megnyilvánulásoknak” volt kitéve. A bíróság igazat adott nekik. A hírek közt tallózva látom, hogy a vasúti dolgozók elleni támadások száma a múlt évben kétezer-ötszázötven nyilvántartott esetre nőtt: pályaudvaron és vasúton folyik a moszlim és afrikai valóságshow. (S kellemetlen a sok hosszú fekete ruhás, takart arcú keleti nő látványa: mintha temetésre készülnének.)

Ám ha egy AfD-s szónok a törököket tevehajcsárnak nevezi, összedől az egész Bundestag. Az AfD szerint – amely lassan az ország második legerősebb pártjának számít –, a parlamentnek komolyan kellene vennie a német–török állampolgár Deniz Yücel becsmérlő kijelenté­seit a német haláltáncról. De nem veszi komolyan. Egy képviselő sohasem lehet elég óvatos egy olyan világhírű antirasszistával szemben, mint Yücel. Aki a német nyárspolgárt pécézi ki magának, azt pedig szabad. Hogy Erdogant is sértegeti, s ezért Törökországban akár tizennyolc éves börtönt is kiszabhatnak rá? – nem számít, mi szolidárisak vagyunk vele. A napokban az európai bíróság és a német kormány nyomására a Törökországban egy év fogság után szabadlábra került újságírót hősként ünnepli Berlin.

Mosolyogtatóan gyermeteg nemzethalálról beszélni, amikor Németország boldog fiait és leányait csak a túlhízás és a fiatalkori érelmeszesedés veszélyei fenyegetik. Hiszen Heinrich Heine óta nem írtak ilyen gunyoros, vérbő fricskákat! – legalábbis így vélekednek az új szekta, az „Angela tanúi”. „A németekre közelgő vég a néphalál legszebb oldalait mutatja fel – írja Yücel olcsó optimizmussal. – Nos, Németország sorsa elvégeztetett, ám fel kell tennünk a kérdést, mit kezdjünk egy nép nélküli térrel, amely Európa közepén elénk magasodik: osszuk fel Franciaország és Lengyelország között? (…) Adjuk a palesztinoknak, a tuvaiaknak, a kabiloknak és másoknak? Hagyjuk eluralkodni a természetet, és a vadonban csináljunk üdülőparadicsomokat? Vagy ültessük tele répával? Mindegy. Németországnál jobbat bárhol találhatunk.”

Mi ez? Irónia, kabaré? Vagy az AfD-nek van igaza, hogy komolyan kell venni ezt a kötözködést, ami nem más mint gyűlöletbeszéd? Hogyan gondozd a németedet, à la Esterházy. Yücel okos, Kurt Tucholsky-díjas. Asszimiláltsága értékpapír: a szocdem Sigmar Gabriel szerint igazi „német hazafi, török gyökerekkel”. A Linke, a kommunisták utódjainak képviselője szerint az alternatívok a Bundestag nyilvánosságát kihasználva csak „visszaélnek a maguk Yücellel szembeni barna hecckampányukkal”, sőt Putyin és Erdogan szellemiségének letéteményesei. Yücel pedig, eltelvén szolidaritással, a német agyrémekről először látleletet adó s a szocdem pártból kitaszított Thilo Sarrazinnak újabb agyvérzést kíván.

S mit lát Ahmud A., aki szírnek mondja magát és boldog? „Szociális segélyt kapok, meg ezt a házat is kaptam” – mutatja a Spiegel Tv riporterének. Egy Hamburg környéki községben, Pinnebergben lakik, a községtől kiutalt ház ötszobás, olyan, mint a német alsó-középosztály ma már nehezen megvalósítható álma. „Nagyon, nagyon, nagyon köszönöm Mama Merkelnek” – mondja Ahmudunk törökülésből is mohó előrehajlással. Két feleség is ott sertepertél körülötte, s hat gyerek. Arra a kérdésre, hogy tudja-e, a német törvények tiltják a többnejűséget, a derék szír azzal válaszol, hogy számára a saría a törvény. De a német törvényeket sem akarta megsérteni: második feleségét családegyesítés címén hozta be az országba, hogy az itt, Pinnebergben a nála élő saját gyermekét egyedülálló anyaként felnevelhesse. Várjuk a hetedik gyereket – teszi hozzá, s a kérdésre, hogy mennyi gyermekáldást terveznek, elgondolkozik. Tízet, húszat? – még nem tudják. (A kamera megsemmisülten kitámolyog a szobából.)

Berlinben német nők tüntetnek a szexuális atrocitások megszaporodása miatt, s ehhez nem kis bátorság kell. Mert, minden természetrajzi törvényt megcsúfoló őrület, szélsőbalos akciócsoportok fenyegetik őket. De a leszbikusoknak is van üzenet, a svájci központi muszlim tanács a klitorisz megmetélését nem tartja bűnnek. Cinkosan hunyorítanak: nem rátok vonatkozik. Ám visszatérve iróniára és gyűlöletbeszédre, a „nép nélküli tér” az egykori német expanzió jelszavának, a Volk ohne Raum, a „nép tér nélkül” megfordítása. A vadonná változtatott Németország pedig az Egyesült Államok második világháborús pénzügyminisztere, Henry Morgenthau terve volt a németség teljes felszámolására. Egy „bionémet”, egy Spiess aligha fog elgondolkozni azon, hogy a „nép nélküli tér” zsurnalisztafordulat csupán vagy az új történelmi műhely, Brüsszel morgen­thaui üzenete.