Vélemény és vita
Az idők szava
Álláspont. Németországban is változik a széljárás, ha nem is elég gyorsan. Alighanem a mélyülő politikai válság fogja felgyorsítani a kívánatos változást
Nincs vége a nemzetközi menekültválságnak, és a migráció a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, amelyre európai választ kell adni – mondta a … miniszter, aki hangsúlyozta: azt kell elérni, hogy „Európa döntsön arról, ki jöhet Európába és …országba”, csak védelemre szoruló emberek érkezzenek, és ne olyanok, akik a jobb élet reményében akarnak bevándorolni. Mindezt nem a magyar, lengyel, cseh vagy akár az új osztrák külügyminiszter jelentette ki néhány napja, hanem a német szövetségi belügyminiszter. Thomas de Maizière-rel eddig a pontig egyet is érthetnek közép-európai kollégái, sőt még azzal is, hogy ki kell alakítani egy új európai uniós menekültügyi rendszert, de ott már nagyon eltér a V4-ek és Ausztria álláspontja a német kormányétól, hogy az új menekültügyi rendszernek része lesz egy „méltányos és szolidáris elosztási mechanizmus”. Ahogy a német belügyminiszter keddi sajtótájékoztatója után egy nappal az új osztrák kancellár berlini látogatásán Angela Merkelnek egyértelműen elmagyarázta, az uniós kvótarendszer nem működik, és akkor sem érné el a célját, ha működne. Most az uniós külső határ védelmére kell összpontosítani a menekültek kvótákon alapuló, tagországok közötti elosztásáról szóló állandó vita helyett – tette hozzá Sebastian Kurz.
Ez világos beszéd, nem mellesleg nagyon közel áll az évek óta nyíltan, bátran és következetesen képviselt magyar (és V4) állásponthoz, amelynek egyre több híve van Európa-szerte. Ám a német kancellár osztrák kollégájának azt mondta, a kezdő lépés ugyan nem a menekültek elosztása az EU-n belül, hanem az illegális migráció visszaszorítása, de amíg nem működik megfelelően a külső határ védelme, addig „nem lehet, hogy vannak országok, amelyek azt mondják, hogy nem veszünk részt az európai szolidaritásban”. Nem működik megfelelően a külső határ védelme? Hát nem éppen Magyarország az, amely a migránsválság 2015-ös kezdete óta a legtöbb erőfeszítést tette, a legnagyobb áldozatot hozta az uniós – schengeni – határ megvédésére, de ezért nem szolidaritást és támogatást kapott Brüsszeltől, Berlintől és a legtöbb uniós kormánytól, hanem bírálatot és támadást? Mégis, az igaztalan, méltánytalan német támadások ellenére, Orbán Viktor azt mondta múlt vasárnapi német lapinterjújában, hogy személy szerint mindig is tisztelettel viszonyult a mindenkori német kancellárhoz, „akkor is, ha ezt jelenleg nem viszonozzák”.
Mindenesetre Németországban is változik a széljárás, ha nem is elég gyorsan. Alighanem a mélyülő politikai válság fogja felgyorsítani a kívánatos változást.A német polgárok egyre elégedetlenebbek amiatt, hogy a tavaly szeptemberi Bundestag-választás után négy hónappal még mindig nincs új kormánya Németországnak. A történelmi mélypontjukra süllyedt szociáldemokratákkal újabb nagykoalícióról alkudozó Merkel egyre nehezebb helyzetben van, a németek már több mint fele szerint nem fogja kitölteni a negyedik ciklusát – már ha egyáltalán képes lesz kormányzóképes többséget kialakítani. Egyre több olyan vélemény lát napvilágot immár a fősodratú német médiában is, hogy a „Mutti” ideje már lejárt. Több mint egy éve – amikor menekültpolitikája kudarcával szembesülve bevallotta: „Ha tudnám, sok-sok évvel visszaforgatnám az idő kerekét” – én is megírtam e hasábokon, hogy Angela Merkel politikai pályája finiséhez érkezett, mert nem érti az idők szavát. Most azt mondom, mindenkinek – németeknek, magyaroknak, egész Európának –, az az érdeke, hogy politikai agóniája minél hamarabb véget érjen, és új szakasz kezdődjön Európa legerősebb, legbefolyásosabb országa politikájában.
Ez világos beszéd, nem mellesleg nagyon közel áll az évek óta nyíltan, bátran és következetesen képviselt magyar (és V4) állásponthoz, amelynek egyre több híve van Európa-szerte. Ám a német kancellár osztrák kollégájának azt mondta, a kezdő lépés ugyan nem a menekültek elosztása az EU-n belül, hanem az illegális migráció visszaszorítása, de amíg nem működik megfelelően a külső határ védelme, addig „nem lehet, hogy vannak országok, amelyek azt mondják, hogy nem veszünk részt az európai szolidaritásban”. Nem működik megfelelően a külső határ védelme? Hát nem éppen Magyarország az, amely a migránsválság 2015-ös kezdete óta a legtöbb erőfeszítést tette, a legnagyobb áldozatot hozta az uniós – schengeni – határ megvédésére, de ezért nem szolidaritást és támogatást kapott Brüsszeltől, Berlintől és a legtöbb uniós kormánytól, hanem bírálatot és támadást? Mégis, az igaztalan, méltánytalan német támadások ellenére, Orbán Viktor azt mondta múlt vasárnapi német lapinterjújában, hogy személy szerint mindig is tisztelettel viszonyult a mindenkori német kancellárhoz, „akkor is, ha ezt jelenleg nem viszonozzák”.
Mindenesetre Németországban is változik a széljárás, ha nem is elég gyorsan. Alighanem a mélyülő politikai válság fogja felgyorsítani a kívánatos változást.A német polgárok egyre elégedetlenebbek amiatt, hogy a tavaly szeptemberi Bundestag-választás után négy hónappal még mindig nincs új kormánya Németországnak. A történelmi mélypontjukra süllyedt szociáldemokratákkal újabb nagykoalícióról alkudozó Merkel egyre nehezebb helyzetben van, a németek már több mint fele szerint nem fogja kitölteni a negyedik ciklusát – már ha egyáltalán képes lesz kormányzóképes többséget kialakítani. Egyre több olyan vélemény lát napvilágot immár a fősodratú német médiában is, hogy a „Mutti” ideje már lejárt. Több mint egy éve – amikor menekültpolitikája kudarcával szembesülve bevallotta: „Ha tudnám, sok-sok évvel visszaforgatnám az idő kerekét” – én is megírtam e hasábokon, hogy Angela Merkel politikai pályája finiséhez érkezett, mert nem érti az idők szavát. Most azt mondom, mindenkinek – németeknek, magyaroknak, egész Európának –, az az érdeke, hogy politikai agóniája minél hamarabb véget érjen, és új szakasz kezdődjön Európa legerősebb, legbefolyásosabb országa politikájában.