Vélemény és vita

Az ellenzék és a női kvóta

Szép és kívánatos vágy, hogy több nő legyen a közéletben, de ez nem a balliberális tábor által hangoztatott, ám soha be nem tartott női kvóta segítségével fog megvalósulni

Mert egyrészről úgy badarság, ahogy van, másrészről pedig, pont azok nem tartják magukat ehhez, akik a leginkább óhajtják ezt évek óta. Azok a balliberális pártok rontanak tovább az amúgy sem igazán rózsás képen, amelyek álszent módon követelik a női kvótát, és ha már nincs erre jogszabály, akkor a népszerűségért, és hogy megfeleljenek a politikailag korrekt közbeszédnek, önként vállalt kötelezettségükként hazudoznak róla.

Robogunk az európai parlamenti választások felé. El is készült az első nemzetközileg elfogadott, részletes – kéthetente frissülő – mandátumbecslés az egész unióra és benne Magyarországra is. E szerint, ha ma lennének a választások, akkor a Fidesz tizenhárom, a Jobbik négy, a szocialisták három és a Demokratikus Koalíció egy mandátumot szerezne. Az LMP, a Párbeszéd és a Momentum (no, meg a többi ellenzéki törpepárt) jelenleg nem juttatna képviselőt a parlamentbe. A statisztika nem mindig fedi a valóságot, de a mérések, mivel listás szavazásról van szó, maximum egy mandátum eltérést engednek meg. (Kivétel azok esetében, akik a kanyarban sincsenek, hisz május egyre közelebb van.)

És akkor nézzük a lényeget! Tekintsünk rá a már ismert és elfogadott pártlistákra – éles szemmel a nőket keresve!

Nos, a Fidesz–KDNP esetében, ha valóban tizenhárom mandátumot érnek majd el, akkor öt nőt küldenek Brüsszelbe. Fontos, hogy a kormánypártok listáján határon túli, fogyatékkal élő és vállaltan a cigány kisebbséghez tartozó képviselőjelölt is van. De ezt nem verik nagydobra. Mert a rátermettség mellett a különböző csoportok érdekképviselete nem politikai marketing kérdése. Nem úgy a balliberális ellenzéki pártok esetében, amelyek évek óta azon siránkoznak, hogy a kormánypárti képviselők „szexizmusa” miatt nincs elég nő a közéletben. Miközben azt állítják, hogy ők bizony kiállnak a női egyenjogúságért, a valóságban semmit sem tesznek érte.

A szocialista párt, amely álszent módon hirdeti, hogy legalább harminc százalékra kívánja feltornázni a nők jelenlétét a politikában, és ezt többször deklarálta is, ismét csak kirakatként számol a „gyengébbik nem” szerepeltetésével. Ugyanis az első három helyre három férfiembert jelöltek. Tóth Bertalan, Ujhelyi István és Szanyi Tibor. Az egyetlen befutó nő Tüttő Kata lehet a negyedik helyen, de ez a lehetőség igencsak kétséges sikerrel kecsegtet. Már csak azért is, mert minden valószínűség szerint ide fog még csatlakozni a Párbeszéd listavezetője, Jávor Benedek is.

A Párbeszéd ugyanis egyedül esélytelen lenne, de ha lesz megállapodás, akkor valószínűleg a harmadik vagy a negyedik helyen kerülne be kakukkfiókaként kitúrva Tüttő Katát a bejutó helyről. Így maradna ki ismét egy nő, ahogy ez öt évvel ezelőtt a Nőtagozat vezetőjével, Gurmai Zitával is megtörtént a férfiuralomtól „szenvedő” utódpártban.

De visszatérve a Párbeszéd pártocskára, nos, az ide tartozók azok, akik igazán erős bort isznak, miközben vizet prédikálnak. Ha a listájukra vetünk egy pillantást, akkor a teljesen esélytelen harmadik helyen találjuk csak Szabó Tímeát. Ugyan betartják a saját maguk által vállalt „minden harmadik jelölt legyen nő” elvét, de ez inkább színjáték, mint valódi szándék.

A női kvótákat többször is törvényi szinten kezdeményező LMP is jó távol van most attól, hogy előre vigye a saját maga által fontosnak tartott célokat. A listájuk szerint ugyanis Vágó Gábor az egyedüli esélyes a bejutásra, de ő is csak akkor, ha májusig növekszik a párt népszerűsége, amire jelenleg nagyon kicsi esély van. A már mindenhol megforduló, a köpönyegét ezúttal nem valami ügyesen forgató Demeter Márta a kiharcolt második helyével bizonyosan itthon fog maradni, és marad neki továbbra is az ellenzéki „civil” tüntetések underground világa.

Egyedüli kivétel a Demokratikus Koalíció, ahol valóban egy nő vezeti a listát. Bár Dobrev Klára nem más, mint az örökös elnök, a már-már szektavezetőként regnáló Gyurcsány Ferenc felesége… De ezt tegyük most nagyvonalúan félre. Lesz erről majd úgyis pro–kontra vita bőven.

Látva az ellenzéki pártok hangzatos, ugyanakkor hazug lózungjait, inkább nevetnünk kell rajtuk, mikor a női egyenjogúság mellé állva női kvótákat követelnek a politikában. Ennek pedig két oka lehet. Az egyik (ami talán félig-meddig igaz is), hogy felismerték a balliberális pártok férfiemberei, hogy nincs alkalmas női vezető közöttük. Hiába az „amazonok” szerepeltetése a tüntetéseken, hiába a női politikusok erőszakos fellépése a különböző közintézményekben, valahogy nem tudtak közülük kiválasztani egy-két alkalmas és hiteles szereplőt. De lehet az is, hogy rájöttek végre ők is, hogy nincs „női ügy” és „férfiügy”, csupán közügy, illetve arra is, hogy a nők számának növelését nem a kötelező kvótákkal kell kierőszakolni, hanem alkalmas és példamutató személyek felmutatásával.

Amiben egyelőre a sor végén kullognak.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom