Kristály Lehel

Vélemény és vita

Az athéni barom

Álláspont. Görögországban a szélsőbal és a szélsőjobb vezetői tegnap gondoltak egy nagyot, majd összeházasítottak egy lovat egy szamárral.

A frigyből néhány óra leforgása alatt megszületett az első utód is – mi más, egy öszvér. A nevén még vitatkoznak, de minden bizonnyal az, hogy „Ciprasz”, benne lesz. Sőt, az is, hogy „kabinet” vagy „kormány” – ahogy tetszik.

Nos. Innentől kezdve beszélhetünk arról, hogy a dél-európai ország történetében először a szociáldemokratáktól balra álló tömörülés vezetésével alakult kormány. Mielőtt azonban még idejekorán eldöntenénk azt, hogy Athénban merre van innentől kezdve előre, azt se feledjük, kik a parlamenti támogatói.

Minden második protest szavazó görög nő jelenkori bálványa ugyanis, a radikális baloldali Sziriza pártot irányító negyvenéves Alekszisz Ciprasz a szélsőjobboldalon politizáló Független Görögökre bízta ezt a nem túl hálás feladatot. Innentől kezdve ha jobban megnézzük, bizony sántít az az öszvér, és eléggé kancsal is. Csak idő függvénye, hogy mikor gabalyodnak össze a lábai, vagy téveszti el a külföldi hitelezők által igencsak szűkre szabott ösvényt.

Tekintsük át azonban, milyen körülmények folyományaként születhetett meg ez a nem túl hasznos athéni barom. A pénzügyi válság 2009-es begyűrűzése óta Görögország foglalkoztatási adatai a leglehangolóbbak az Európai Unión belül: a munkaképes korúak több mint negyede nem dolgozik, és a fiatalok felének nincs keresete. A lakosság több mint harmada, mintegy 3,9 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. Egy nemrég közzétett felmérésből kiderült: a görögök 47 százaléka azt állítja, hogy a család jövedelme nem elég a szükségletek kielégítésére, és a válaszadók 55 százaléka kölcsönökből vagy ingóságainak eladásából tartja fenn magát.

A lakosság 6,5 százaléka nem jut hozzá a szükséges orvosi ellátáshoz.

A kórházakban sokszor az alapvető felszerelések sem állnak rendelkezésre. A dúsgazdag görögök a pénzüket kimenekítették az országból. Ezenkívül a közbiztonság helyzete is aggodalomra ad okot.

Ebben a helyzetben a görögök többsége a 2010 óta tartó „súlyos megszorítások eltörlését” ígérő Szirizának hitte el, hogy képes betartani az ígéreteit. A radikális baloldali alakulat öt évvel ezelőtt még csak kicsiny baloldali pártszövetség volt, amely villámgyors felemelkedését a 2010-ben kibontakozott görög adósságválságnak és a nemzetközi hitelezők által diktált megszorító politika okozta társadalmi elégedetlenségnek köszönheti.

A globalizációellenes, trockista, exmarxista és szociáldemokrata tagokat tömörítő Sziriza kinyilatkoztatásai 2012-ben, a görög válság tetőpontján valóságos rémületet keltettek a pénzügyi piacokon és a dél-európai ország nemzetközi partnereiben. A párt mégis úgy nyerte meg az idei választásokat, hogy időközben mérsékelte retorikáját. Ciprasz nem győzte hangoztatni, hogy hazája az eurózónában marad, miközben az európai megszorítási politika ellen veszik fel a küzdelmet.

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Bizottságtól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól, s a trojka pénzügyi segítségéért cserébe Athénnak kemény megszorító politikát kellett bevezetnie. Habár Görögország már túljutott a válság legnehezebb időszakán, továbbra is szüksége van a hitelekre.

Ugyanakkor a Sziriza azt ígérte, megválasztásuk esetén mintegy 1,8 milliárd eurót fordítanak az elesettek megsegítésére: 171 euróval 751 euróra (mintegy 237 ezer forint) emelnék fel a minimálbért, növelnék a nyugdíjakat, élelmezési programot indítanának a rászoruló családoknak, és mintegy háromszázezer háztartásnak tennék lehetővé az elektromos áram költségeinek jelentős csökkentését. Emellett leállítanák a privatizációt, és visszavennék a korábban elbocsátott állami alkalmazottakat.

Cipraszék tegnap is tartották magukat felpuhított retorikájukhoz. Pénzügyminiszter-jelöltjük azt nyilatkozta a BBC rádiónak, hogy nincs napirenden Görögország távozása az euróövezetből.

Biztató volt az Európai Parlament német szociáldemokrata elnöke, Martin Schulz megállapítása is a német közszolgálati rádióban, amikor elmondta, hogy vasárnap éjszaka hosszan beszélt telefonon Ciprasszal, aki szerinte „reálpolitikus, és nagyon pontosan tudja, hogy kompromisszumokat kell kötnie” a belpolitikában és az uniós politikában is.

Ha a görög csodagyerek valóban rendelkezik e képességekkel, akár meg is valósíthatja ígéreteit. A trojka ösvényén azonban csak úgy haladhat végig az athéni barom, ha Ciprasz két kézzel fogja a gyeplőjét.