Vélemény és vita

Az Óperencián innen

Álláspont. Ha bátrak, okosak és kitartóak vagyunk, a rossz emlékű „komp-országból” a Keletet és a Nyugatot összekötő fontos híddá, tartós stratégiai csomóponttá válhatunk

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon innét, az Óperenciás-tengeren egy sánta arasszal túl, hol a bolhát rézpatkóba verték, hogy minden rincbe-ráncba meg ne botorkázzék… boldog gyermekkorunkban de sokszor hallottuk valahogy így kezdődni a szüleinktől, nagyszüleinktől hallott esti mesét. S persze fogalmunk sem volt, hogy hol van az az Óperenciás-tenger, csak elképzeltük, hogy valahol nagyon messze. Aztán felnőve megtudtuk, hogy a mesés vidék valószínűleg az ausztriai Enns folyón túli területet jelentette, s az „Ober Enns” kifejezés magyarosodott „Óperenciára”. A Dunába ömlő Enns régóta Felső- és Alsó-Ausztria tartományok természetes határát képezi, de a magyar honfoglalás és a kalandozások idején még hazánk nyugati határfolyója volt, és sokáig kulturális, illetve szimbolikus választóvonalat is jelentett Magyarország és a Nyugat között. Csak az a bökkenő, hogy az Enns folyó közelében nincs tenger, az Adria is több száz kilométerre van tőle. Egyes feltételezések szerint Óperencia nem is valamelyik tengerrel, hanem a salzgammerguti tóvidékkel azonosítható.

Bármi is az igazság, nekünk, magyaroknak nemcsak mesebeli, hanem valóságos tengerünk is volt Könyves Kálmán király óta, mégpedig az Adria. Sőt, a romantikus nemzettudatban máig makacsul él, hogy volt idő, midőn három tenger mosta Magyarország partjait, még Petőfi is azt írta: hajdan „Magyar tenger vizében húnyt el / Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.” De bár Nagy Lajos magyar király egy személyben Lengyelország uralkodója is volt, s később Jagelló Ulászló is lengyel és magyar király volt, a perszonálunióval Lengyelország (Horvátországgal szemben) nem került a magyar Szent Koronához, így a Balti-tenger nem vált „magyar tengerré”. Miként a Fekete-tenger sem, annak ellenére, hogy a havasalföldi és a moldvai fejedelmek sokáig a magyar királyok vazallusai voltak.

A „három tenger” legendás történelmi képe azonban napjainkban új jelentést és jelentőséget kapott, mégpedig lengyel és horvát közös kezdeményezés nyomán. Tavaly augusztusban a festői szépségű dalmáciai városban, Dubrovnikban tartották az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger közötti térség tizenkét uniós tagállamának – a visegrádi négyek mellett a három balti ország, valamint Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Románia és Bulgária – első csúcstalálkozóját, s ma kezdődik Varsóban a második csúcs, amelyen részt vesz Donald Trump amerikai elnök is. Ez is jelzi, hogy a Németország és Oroszország közötti régió egyre jobban felértékelődik. A tizenkét ország együttvéve az EU területének 28, lakosságának 22 százalékát teszi ki, s bár ma még csupán az egytizedét adja az uniós GDP-nek, gazdasági ereje és súlya látványosan nő, mára egész Európa leggyorsabban fejlődő térsége lett.

A politikai, gazdasági, infrastrukturális s nem utolsósorban a védelmi együttműködés bővítésével és mélyítésével ez a régió Nyugat és Kelet felől nézve is stratégiai­lag fontos, a nagy uniós tagállamokkal – elsősorban a Berlin–Párizs tandemmel – egyenrangú hatalmi tényezővé válhat. A tizenkét ország szorosabb együttműködésének motorja – történelmi és földrajzi okokból is – a gazdasági és politikai integráció magasabb szintjére lépett visegrádi négyek. Bár sosem mosta három tenger Magyarország partjait, a regionális együttműködés fejlesztésében jelentős szerepünk van, s még inkább lehet. Elég rápillantani a térképre: hazánk a három tenger közötti térség, az Óperencián inneni Európa szíve, s ha bátrak, okosak és kitartóak vagyunk, a rossz emlékű „komp-országból” a Keletet és a Nyugatot összekötő fontos híddá, tartós stratégiai csomóponttá válhatunk.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom