Vélemény és vita
Apró lépések az adózásban
Álláspont. Talán már unalmasnak hangzik, de akkor is így van: megint léptünk egyet előre a gazdaságban, nevezetesen az adózás területén
Ez az a terület, ahol a kis lépések korszakát éljük, hiszen fokozatosan, a gazdaság teljesítményéhez és az elért eredményekhez mérten lehet csökkenteni a vállalkozások adóterheit, és ezzel növelni a hazai cégek és az ország versenyképességét. Erre pedig nagy szükségünk van, hiszen öldöklő verseny zajlik a piacra jutásért vagy a befektetések megszerzéséért országok és vállalatok között még regionális szinten is.
Jövő év január elejétől két fontos adónemnél lesz itthon csökkenés: a szociális hozzájárulási adó mellett a szintén huszonkét százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke is 19,5 százalékra csökkenhet. Eredetileg két százalékkal csökkenne az adó, de mivel a tervezetthez – tizenegy százalék – képest is jobban növekedtek itthon a bérek, a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlés elé terjesztett egy olyan javaslatot, hogy további félszázalékos vágásra is lehetőség adódjon. Csak ez utóbbiból adódóan annyi pénz maradna a vállalkozásoknál, aamennyiből további kétszázaléknyi bért adhatnának oda munkavállalóiknak. A bérek amúgy töretlenül emelkednek, az idén különösen, ebből kifolyólag a munkaadók járulékterhei is, a minimálbér-emelésből adódóan például 4-4,5 százalékkal. Ezt leginkább két fontos tényező kényszeríti ki: a tavaly aláírt hatéves bérmegállapodás, illetve a munkaerőhiány.A hazai vállalkozások számára ez kettős kihívást jelent, hiszen az összességében amúgy még jelentős adóterhek mellett kell a fizetést emelniük, viszont ha ezt nem tennék meg, lassan eljutnának oda, hogy munkaerőt sem találnának, és akkor oda lenne a gazdasági növekedés és a versenyképesség is. A munkaerőhiány olyan szintre emelkedett, hogy a gazdasági növekedést leginkább ez fékezi Magyarországon.
Az adócsökkentés főleg azoknak hoz könnyebbséget a magyar gazdaságban, akik nehezen tudják kigazdálkodni dolgozóik bérét, és ezek leginkább a hazai kis- és közepes cégek, amelyek egyébként a munkavállalók hetven százalékát foglalkoztatják. Az adó mérséklése nélkül ugyanis ebben a környezetben könnyen előfordulhat, hogy a kis- és közepes vállalkozásnak létszámot kellene csökkentenie, vagy – ami hasonlóan rossz lenne számukra a mai helyzetben – nem tudnák kigazdálkodni a munkavállaló megtartásához szükséges béremelést. Ezért szükséges a béremelés mellett adót is csökkenteni, amire egyébként rendelkezésre áll a fedezet a költségvetésben.
Minden lehetőséget meg kell tehát ragadni, és itt bizony a fél százalékok is rengeteget számítanak. Különösen azért, mert nemzetközi összehasonlításban a nettó bérre rakódó teljes adóteher – az úgynevezett adóék – még mindig nagyon magas nálunk, ebben a ligában a „Top 5-ben” játszunk Európában, ami azért nem válik a dicsőségünkre. Még akkor sem, ha a személyi jövedelemadó nálunk a második legalacsonyabb. Ezért is igyekszik hangsúlyozni Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, nem utolsósorban a befektetőknek üzenve, hogy hat év múlva az adóékversenyben is az unió élmezőnyébe kerülünk, hiszen addigra több mint a felére, 15,5 százalékponttal csökkenhet a munkáltatói adó. Ehhez hasonlóan lesz komoly falat a regionális különbségek mérséklése a munkaerőpiacon. A munkanélküliséget sikerült visszaszorítani, de ennek nem örülhet mindenki egyformán: Nyugat-Magyarországon egy százalék alatti a munkanélküliség, a keleti vagy déli régiókban néhol eléri a nyolc százalékot.
Hat év hosszú idő, de arra elég, hogy apró lépésekkel jelentős eredményeket tudjon az ország felmutatni.
Jövő év január elejétől két fontos adónemnél lesz itthon csökkenés: a szociális hozzájárulási adó mellett a szintén huszonkét százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke is 19,5 százalékra csökkenhet. Eredetileg két százalékkal csökkenne az adó, de mivel a tervezetthez – tizenegy százalék – képest is jobban növekedtek itthon a bérek, a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlés elé terjesztett egy olyan javaslatot, hogy további félszázalékos vágásra is lehetőség adódjon. Csak ez utóbbiból adódóan annyi pénz maradna a vállalkozásoknál, aamennyiből további kétszázaléknyi bért adhatnának oda munkavállalóiknak. A bérek amúgy töretlenül emelkednek, az idén különösen, ebből kifolyólag a munkaadók járulékterhei is, a minimálbér-emelésből adódóan például 4-4,5 százalékkal. Ezt leginkább két fontos tényező kényszeríti ki: a tavaly aláírt hatéves bérmegállapodás, illetve a munkaerőhiány.A hazai vállalkozások számára ez kettős kihívást jelent, hiszen az összességében amúgy még jelentős adóterhek mellett kell a fizetést emelniük, viszont ha ezt nem tennék meg, lassan eljutnának oda, hogy munkaerőt sem találnának, és akkor oda lenne a gazdasági növekedés és a versenyképesség is. A munkaerőhiány olyan szintre emelkedett, hogy a gazdasági növekedést leginkább ez fékezi Magyarországon.
Az adócsökkentés főleg azoknak hoz könnyebbséget a magyar gazdaságban, akik nehezen tudják kigazdálkodni dolgozóik bérét, és ezek leginkább a hazai kis- és közepes cégek, amelyek egyébként a munkavállalók hetven százalékát foglalkoztatják. Az adó mérséklése nélkül ugyanis ebben a környezetben könnyen előfordulhat, hogy a kis- és közepes vállalkozásnak létszámot kellene csökkentenie, vagy – ami hasonlóan rossz lenne számukra a mai helyzetben – nem tudnák kigazdálkodni a munkavállaló megtartásához szükséges béremelést. Ezért szükséges a béremelés mellett adót is csökkenteni, amire egyébként rendelkezésre áll a fedezet a költségvetésben.
Minden lehetőséget meg kell tehát ragadni, és itt bizony a fél százalékok is rengeteget számítanak. Különösen azért, mert nemzetközi összehasonlításban a nettó bérre rakódó teljes adóteher – az úgynevezett adóék – még mindig nagyon magas nálunk, ebben a ligában a „Top 5-ben” játszunk Európában, ami azért nem válik a dicsőségünkre. Még akkor sem, ha a személyi jövedelemadó nálunk a második legalacsonyabb. Ezért is igyekszik hangsúlyozni Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, nem utolsósorban a befektetőknek üzenve, hogy hat év múlva az adóékversenyben is az unió élmezőnyébe kerülünk, hiszen addigra több mint a felére, 15,5 százalékponttal csökkenhet a munkáltatói adó. Ehhez hasonlóan lesz komoly falat a regionális különbségek mérséklése a munkaerőpiacon. A munkanélküliséget sikerült visszaszorítani, de ennek nem örülhet mindenki egyformán: Nyugat-Magyarországon egy százalék alatti a munkanélküliség, a keleti vagy déli régiókban néhol eléri a nyolc százalékot.
Hat év hosszú idő, de arra elég, hogy apró lépésekkel jelentős eredményeket tudjon az ország felmutatni.