Vélemény és vita
Antiszemiták balról
Álláspont. A rendszerváltozás után hosszú éveken keresztül volt hatásos fegyver a nemzetközi kapcsolatrendszerrel bíró liberális körök részéről antiszemitizmussal vádolni a politikai ellenfelet
Elég volt a vészharang megkongatásához, ha feltűnt mondjuk Budapest utcáin egy félbolond Szálasi-epigon, és Heller Ágnestől Zoltai Gusztávon át egészen Haraszti Miklósig minden illetékes elkezdett rémült tekintettel az itthoni és a külföldi kamerákba nyilatkozni. Hevülten magyarázták: ha a gonosz jobboldal, jelesül a Fidesz nem határolódik el, akkor feléled a Horthy-fasizmus. Vagy inkább rögtön a nácizmus. Volt idő, amikor ez napi szintű gyakorlat volt a ballib közeg számára.
Bár a világ nagyot fordult, és az is egyértelművé vált, hogy a hisztirohamok inkább politikai motiváción, mintsem valós és jogos félelmen alapultak, akadnak még, akik a régi reflexek mentén óhajtanak „sebet ejteni” a magyar kormányon. Látjuk, a „haladó” értelmiség továbbra is szívesen retteg és ad écát külföldi eszmetársainak. Legutóbb éppen Judit Sargentininek, aki névvel vállalja a holnap az Európai Parlament elé kerülő harmatgyenge vádiratot. Pontosabban jelentést, ahogy a hivatalos formula szól.
A dokumentumban – temérdek egyéb csúsztatás, illetve lapunk által is ismertetett tévedés mellett – visszaköszönnek a régről ismerős kifogások, illetve szólamok. Idézzük a Soros-szervezetek és a magyar ellenzék által is kiokosított holland zöldpolitikust: az „antiszemita beszédet elítélő nyilatkozatok ellenére visszatérő probléma minálunk az antiszemitizmus, amely gyűlöletbeszéd, valamint a zsidók és a zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények formájában nyilvánul meg”. Aztán: „Magyarország miniszterelnöke olyan polemikus, köztük nyilvánvalóan antiszemita sztereotípiákon alapuló támadásokat intézett Soros György ellen, amelyek büntethetőnek minősülhettek volna.” Ezek nettó hazugságok.
Vagyis nincs új a nap alatt. Ráadásul a brüsszeli skanzenben garázdálkodó vadliberálisoknál jóval illetékesebb Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a Zsidó Világkongresszus vagy éppen a hazai zsidó felekezetek is tisztázták: Sorost támadni nem antiszemitizmus. Sőt. Izrael is ezt teszi, miután a milliárdos spekuláns által támogatott NGO-k nemzetállami létét fenyegetik.
De ha megnézünk egy másik vádpontot a „témakörben”, még világosabb, hogy a tényeknek nem osztottak lapot. Sargentini idézi az Európa Tanács illetékesét, aki aggasztónak tartja a rasszizmussal és az intoleranciával kapcsolatos magyarországi helyzet romlását, „különösen a cigányellenességet, amiről a romákkal szembeni különösen durva, akár erőszakos cselekmények, félkatonai szervezetek felvonulásai, valamint a romák lakta falvakban tartott őrjáratai is tanúskodnak”. Aprócska bökkenő: ez bizony a 2010 előtti világ, amikor a Jobbik szervezett bakancsos dzsemborikat a Magyar Gárdának. Idén tavasszal pedig Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök már a Vonáékkal való szövetkezésről értekezett.
Persze a baloldal mindig is elv- és gerinctelen volt. Angliában például az új bezzegpolitikusuk, Jeremy Corbyn palesztin terroristák sírját koszorúzgatja, miközben muszlim, sok esetben kőkeményen antiszemita migránsok szavazataira hajt. És ezzel nincs egyedül Európában. Eközben hazánkban, az állítólag fasiszta Orbán-kormány alatt tették büntethetővé a vészkorszak tagadását, tízmilliárdos nagyságrendben áldoznak múzeumra a holokauszt áldozatainak emlékére és újítanak fel zsinagógákat, minap egy több száz éve inaktív imaház nyílt meg a Várban. Erről azonban elfelejt említést tenni Sargentini asszony és köre.
Bár a világ nagyot fordult, és az is egyértelművé vált, hogy a hisztirohamok inkább politikai motiváción, mintsem valós és jogos félelmen alapultak, akadnak még, akik a régi reflexek mentén óhajtanak „sebet ejteni” a magyar kormányon. Látjuk, a „haladó” értelmiség továbbra is szívesen retteg és ad écát külföldi eszmetársainak. Legutóbb éppen Judit Sargentininek, aki névvel vállalja a holnap az Európai Parlament elé kerülő harmatgyenge vádiratot. Pontosabban jelentést, ahogy a hivatalos formula szól.
A dokumentumban – temérdek egyéb csúsztatás, illetve lapunk által is ismertetett tévedés mellett – visszaköszönnek a régről ismerős kifogások, illetve szólamok. Idézzük a Soros-szervezetek és a magyar ellenzék által is kiokosított holland zöldpolitikust: az „antiszemita beszédet elítélő nyilatkozatok ellenére visszatérő probléma minálunk az antiszemitizmus, amely gyűlöletbeszéd, valamint a zsidók és a zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények formájában nyilvánul meg”. Aztán: „Magyarország miniszterelnöke olyan polemikus, köztük nyilvánvalóan antiszemita sztereotípiákon alapuló támadásokat intézett Soros György ellen, amelyek büntethetőnek minősülhettek volna.” Ezek nettó hazugságok.
Vagyis nincs új a nap alatt. Ráadásul a brüsszeli skanzenben garázdálkodó vadliberálisoknál jóval illetékesebb Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a Zsidó Világkongresszus vagy éppen a hazai zsidó felekezetek is tisztázták: Sorost támadni nem antiszemitizmus. Sőt. Izrael is ezt teszi, miután a milliárdos spekuláns által támogatott NGO-k nemzetállami létét fenyegetik.
De ha megnézünk egy másik vádpontot a „témakörben”, még világosabb, hogy a tényeknek nem osztottak lapot. Sargentini idézi az Európa Tanács illetékesét, aki aggasztónak tartja a rasszizmussal és az intoleranciával kapcsolatos magyarországi helyzet romlását, „különösen a cigányellenességet, amiről a romákkal szembeni különösen durva, akár erőszakos cselekmények, félkatonai szervezetek felvonulásai, valamint a romák lakta falvakban tartott őrjáratai is tanúskodnak”. Aprócska bökkenő: ez bizony a 2010 előtti világ, amikor a Jobbik szervezett bakancsos dzsemborikat a Magyar Gárdának. Idén tavasszal pedig Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök már a Vonáékkal való szövetkezésről értekezett.
Persze a baloldal mindig is elv- és gerinctelen volt. Angliában például az új bezzegpolitikusuk, Jeremy Corbyn palesztin terroristák sírját koszorúzgatja, miközben muszlim, sok esetben kőkeményen antiszemita migránsok szavazataira hajt. És ezzel nincs egyedül Európában. Eközben hazánkban, az állítólag fasiszta Orbán-kormány alatt tették büntethetővé a vészkorszak tagadását, tízmilliárdos nagyságrendben áldoznak múzeumra a holokauszt áldozatainak emlékére és újítanak fel zsinagógákat, minap egy több száz éve inaktív imaház nyílt meg a Várban. Erről azonban elfelejt említést tenni Sargentini asszony és köre.