Amire a befektetők építenek

A német precizitásra épülő és óramű pontossággal működő szerkezetbe azonban homokszemek kerültek, s ennek hosszabb távon bizony kedvezőtlen hatásai lehetnek a gazdaságra is. Az egyik a féktelen migráció és az ebből adódó bizonytalanság, a fokozott terrorveszély. Az elhúzódott kormányalakítás és a belpolitikai bizonytalanság sem tett és tesz jót a gazdaságnak.

A mutatók most nagyon jók ugyan, hiszen az ipari beruházások jelentősek, a külkereskedelmi mérleg és a munkapiaci adatok kiválóak, de a piac és a befektetők tudják, felelős, hosszú távú és stratégiai döntéseket csak erős kormány hozhat. És az ilyen felelős döntésekre építenek a befektetők.

Ennek analógiájára értelmezhetők azok a kijelentések, amelyeket leginkább kormánypárti politikusok tesznek, miszerint például leginkább olyan országba érkeznek beruházások, ahol a fizikai biztonság is rendelkezésre áll, vagyis nincs terrorveszély, és a közbiztonságot sem fenyegeti komolyabb kihívás. Mint ahogy Orbán Viktor miniszterelnök mondta tegnap Tiszaújvárosban, a magyar–japán beruházásként megvalósult szintetikusgumi-gyár átadásán, hogy „beruházások és fejlesztések csak olyan országban vannak, amely biztonságos, amelynek biztonságos a jogrendszere, amelyben kiszámítható politikai viszonyok vannak, ahol nem rángatják a kormányrudat jobbra-balra”. Ez vezetett leginkább oda, hogy 2013, a fordulat éve óta töretlenül fejlődik és növekszik a magyar gazdaság, ami mind a munkapiaci adatokban, a ma már valószerűvé vált – szinte – teljes foglalkoztatásban, a négy százalékot meghaladó gazdasági növekedésben és a remek külkereskedelmi mérlegben mutatkozik meg – utóbbi pedig legfőképpen a befektetőknek és a beruházásoknak köszönhető. Márpedig az elmúlt években Magyarországra is egyre több beruházás érkezett, értékük tavaly tizenhét százalékkal nőtt, elérte a 6440 milliárd forintot. Ez óriási összeg, Magyarország éves költségvetésének csaknem a harmada.

Remélhetőleg április után innen is lesz még hová fejlődni, s lehet arra törekedni, hogy még inkább modern, erős és versenyképes legyen a magyar gazdaság, ahol erős hazai tulajdonú vállalatok is oszthatnak lapot.
A magyar gazdaság – mint ahogy azt a kormányfő tegnap szintén elmondta – akkor lesz egyensúlyban, ha
a nemzetközi vállalatok mellett nagy magyar cégek is megjelennek és megerősödnek. A zászlóshajó egyébként éppen az új gumigyárat építő Mol, amely vegyipari részlegére 2030-ig ezerháromszázmilliárd forintot szándékozik költeni. Ez nagyobb összeg, mint a Mercedes és az Audi magyarországi beruházásai együttvéve. Tőkefelhalmozásban viszont nehéz felvenni a kesztyűt, hiszen a globális multinacionális nagyvállalatok ebben utolérhetetlenek, az említett két autóipari konszern éves bevétele például külön-külön is meghaladja Magyarország bruttó hazai össztermékét.

Hazánk erősségei közé tartozik viszont a beruházások mellett a kiszámíthatóság és a stabilitás, továbbá az itt felhalmozott tudás, amelyre biztosan lehet építeni. Az ugyanis nem véletlen, hogy egyre több globális cég hozza ide kutatási és fejlesztési kapacitását, az itteni munkaerőre, annak tudására építve. Erősségünk továbbá, hogy Nyugat-Európából a termelés egyre inkább a régiónkba, így Magyarországra tevődik át, ami szoros összefüggésben van azzal, hogy Európa nyugati felével ellentétben ragaszkodunk nemzeti értékeinkhez és identitásunkhoz. Remélhetőleg ez a közeljövőben is így maradhat.