Ágyő, baloldal!

Falus Ferenc visszaléptetése után a Magyar Szocialista Pártnak vége mint mértékadó, véleményformáló erőnek. Földet rá, hamut föléje.

Hihetetlen svádájú Kunhalmi Ágnesnek, „hol keressünk” Tóbiás Józsefnek sikerült az, ami még az álmatag veteránoknak és Mesterházy zsúrfiúi­nak sem: kiírta a pártot a valóságos magyar politikából.

A nyári, tragikomédiába illő főpolgármester-jelöltet kereső casting nem a bukás oka, hanem annak egyik utolsó stációja volt. Indíthatta volna az MSZP Horváth Csabát? Persze, nyilván nem nyernek vele, de hát nem nyertek volna mással sem. De megmaradt volna az arcuk, tagságuk, szavazóik látták volna, hogy azért még van valami pártszerű. Vagy az ő hitük szerint fogalmazva: valami baloldalszerű.

Ehelyett szerepet vállaltak a „muszáj összefogni, mert csak így győzhető le a Fidesz-diktatúra” nevű színjátékban. Melynek forgatókönyvét immár aligha kétségesen Gyurcsány Ferenc írta, írja. S amihez Bajnai Gordon politikai visszavonulása óta az Együtt–PM mindössze asszisztál.

Kedves Olvasó, nem fárasztanám azzal, hogy felidézzem, hány és miféle név került elő a castingon, mire augusztusban kihúzták a zsákból Falus Ferencet. A doktor urat hivatalosan az Együtt–PM ajánlotta, de nyílt titok volt, hogy Gyurcsányék lelkes bólogatására fogadták el Kunhalmiék. A Demokratikus Koalíció vezére kétségkívül politikai pszichopata, keverni és manipulálni azonban vitathatatlanul tud. Falusról nyilvánvaló volt, hogy önmagát fogja nevetségessé tenni. Aki két percet beszélgetett vele, annak ez aligha volt kétséges – Tóbiás MSZP-elnök ezt elfelejtette, nyár volt, ki a franc szeret ilyenkor politikával nyűglődni.
Későbbi megnyilvánulásai, a vödörtől a lovakhoz való intellektuális hozzáállásáig ezt bizonyították.
Gyurcsány tehát tudta, hogy Falus bukni fog, így keresztülvitte, hogy a „lóidomár” hivatalosan csak az Együtt–PM jelöltje legyen. Ez tetszett a bizonytalankodó szociknak is. Az ő imázsuk akkor már régen odavolt. Falus visszaléptetésével viszont az Együtt–PM is leírta magát. (Erre ráéreztek az LMP-ből kivált Karácsony Gergelyék is, a Párbeszéd Magyarországért gyorsan kiadott egy közleményt, miszerint jujj, de sajnálják, hogy Falus visszalépett, Bokrost meg tisztelik, támogatni viszont nem tudják. A PM hatalmas táborának ismeretében ez a magyar közéletet megrengető döntés, amely egyben minősíti azt is, hogy miképp működik egy „liberális-zöld” pártszövetség is.)

Talán emlékeznek Gyurcsány közelmúltbeli szavaira: a libbal pártoknak egyesülniük kell, egy vezér alatt. Akkor a „demokratikus” publicisták és véleményformáló politológusok nevetgéltek, ironizáltak a DK elnökén.

Most is azt teszik?

Bokros Lajosnak gyakorlatilag nincs pártja, tüneményes sikerű aláírásgyűjtésének hátterét még véletlenül sem firtatnánk, csak emlékeztetnék: eddig még egyetlen országos választáson sem sikerült elindulnia a Modern Magyarország Mozgalomnak. Budapesten most sincs listája, egyetlen kerületi polgármesterjelölttel sem rendelkezik. Ha valami csoda folytán nyerne, akkor értelemszerűen a libbal oldal támogatná. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a DK messze a legnépszerűbb a „demokratikus” pártok közül, a tegnapi vircsaft után még inkább így lesz.

De Bokros természetesen nem fog nyerni – még Magyar György visszalépésének köszönhetően sem, az ügyvéd úr szereplését ne értékeljük, tekintsük a hazai politikai folklór részének. Az ellenzéki szavazók egy része nyilván nagyon szeretné leváltani Tarlós Istvánt és bemutatni az „Orbán-rezsimnek”, de azért nem tökéletesen hülye. Bokros főpolgármestersége azt jelentené, hogy nem lenne egyetlen fejlesztés sem, a vonaljegyek ára megtízszereződne, a közműcégeket újra privatizálnák, és így a gáz és víz ára is az egekbe emelkedne. Az országban lehet rezsicsökkentés, a bokrosi Budapesten viszont londoni árakkal számolhatunk majd.

De még egyszer: Bokros győzelmével még Gyurcsány sem számolhat reálisan. Neki ő csak azért kell, hogy segítségével bedarálja a másik két ellenzéki libbal pártot. Ezen nem változtat már az sem, ha az MSZP pártirodáin hosszú vajúdás után csak valamilyen feltételes támogatásról biztosítják Bokrost, tréfásan baloldali politikát követelve tőle – Gyurcsány legfeljebb gazdagabb lesz még egy aduval, a Magyar Szocialista Párt vezetése „bontja a demokraták egységét”. Hiszen ahogy tegnap oly gyönyörűen megfogalmazta: „Ha az önkény emberei és a demokraták küzdenek egymással, akkor a demokratákat elválasztó különbségek nem fontosak.” A szocialisták mindenesetre a saját jelöltet már elszalasztották, magukat és az általuk képviselt „baloldalt” komolytalanná tették, bármit mondanak most, az már csak üres duma.

Végezetül: az ellenzéki hatalmi játékok, erőbeli átrendeződések mellett azonban érdemes újra hangsúlyozni: Falus Ferenc tegnapi visszaléptetése azt jelenti, hogy a „demokratikus ellenzék” vezetése már nemcsak informálisan, hanem hivatalosan is a liberálisoké, a nemzetközi lobbistáké, pénzpolitikusoké. Gyurcsány Ferenc nem egy gonosz politikai zseni, hanem egyszerűen ezeknek az érdekcsoportoknak a leghatékonyabb képviselője.