Vélemény és vita
A valódi harc
Álláspont. Lassan mondom, ez egy diktatúra – tagolja Farkasházy Tivadar, a szebb napokat megélt, mindig csak egy irányba lövő Hócipő főszerkesztője
Az ellenzéki vagy ki tudja milyen holdudvar részéről aligha meglepő vélemény indoklása azonban sötét időket idéz. Teddy szerint ugyanis tízezrek járnak jelenleg Magyarországon egyházi iskolába, míg a Soros-egyetemen, azaz a CEU-n alig néhány száz külföldi hallgató okul. Vagyis ez a két csoport szembeállítható egymással, szerinte ezek a kategóriák igenis léteznek, s akik többen vannak, biztosan elnyomják a keveseket. További olvasat: aki támogatja az egyházi oktatást, de ezzel együtt államközi szerződés feltételéül szabja a külföldi diploma kiadását, elnyomó rezsimet épít. Persze, ilyen ez az Orbán, a legyőzhetetlen ősellenség, nagyon magyarázni se kell.
Aprócska lábjegyzet, de amennyire én figyeltem az ellenzéki megnyilvánulásokat, itt évek óta diktatúra van, elvileg már nem is létezik a kormánykritikus ATV sem, ahol Farkasházy marxizmusba hajló érvelését előadja, hiszen a kormány minden vele ellentétes felfogású orgánum száját befogta. Vagy mégsem.
Persze értem is. Az egyházak mindig a maradi, a haladás és a szabad gondolkodással szembeni kiállás jelképei voltak a balliberális gondolkodók szemében. Hiszen a vallás a nép ópiuma, hallhattuk elégszer. A vallásszabadság is az elmúlt évtizedekben mintha inkább azt jelentette volna, hogy bárki szabadon alapíthat egyházat, lett is belőle vagy kétszáz a rendszerváltozás után, s nem az volt a fókuszban, hogy bárki szabadon gyakorolhassa a hitét. Márpedig ez utóbbi teljes mértékben biztosított. Mégis, amikor a kormány az előbbi, ultraliberális gyakorlatnak gátat szabott, lett nagy felháborodás, akkor sokadszorra szűnt meg a demokrácia itthon.
Visszatérve a Farkasházy-féle gondolatfüzérhez: ha a számokat nézzük, míg a magyar lakosság több mint fele valamely egyházhoz tartozónak vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor, az egyházi köznevelési intézmények aránya még mindig csupán tizenhárom százalék. Ennyit az elnyomásról.
Ettől függetlenül némi igazság azért mégis lehet az önleleplező érvelésben, már ami az ellentétek értékrendbeliségét illeti, hiszen a felekezeti intézményekben aligha lehet a genderelméletről és az önkielégítésről mint életformáról szóló szakdolgozattal nemzetközi szinten elismert diplomát szerezni, ahogy Sorosnál. Ám ha körülnézünk a mai európai mainstream közéletben, a vezető véleményformálók és megmondóemberek világában, akik hazánkat oly hevesen próbálják leckéztetni például a családokat előtérbe helyező támogatási rendszert kifogásolva, akkor a Teddy által emlegetett arány rögvest megfordul. És akkor már nézőpont kérdése, hogy ki dolgozik diktatúrán, ráadásul európai szinten, és ki harcol ellene.
De muszáj kitérni a migráció kérdésére is. Aligha csupán Orbán vádja Sorosnak, hogy a bevándorlás felgyorsításán dolgozik, hiszen ő maga vallott erről, a pesti egyetem ellehetetlenítése nyomán már szinte minden ellen tiltakozók között ezért is terjedhetnek ismét olyan szórólapok, melyek a „Magyarországon menedéket keresők” elzárását kifogásolják, és a déli határhoz hívnak nagyszombatra (!) tüntetésre, a rég elfelejtett Migszol nevű szervezet nevében. Vagyis beindult a gépezet, ahogy Kósa Lajos fideszes frakcióvezető tegnap rámutatott: a CEU csak mellékhadszíntér, a valódi harc a bevándorlás kapcsán zajlik. Így még az is, aki esetleg ebbe bele se gondolt, tüntetőként kvázi egy haderő tagjává avanzsál, kialakul a tanszabadságért utcára vonulók közösségéből Soros Európa s különösen is Magyarország átformálásán dolgozó „civil” regimentje, amely némi árukapcsolással akár a bevándorlás ügyében is bevethető.
Biztosan többen jó szándékkal tüntettek az elmúlt napokban, a véleménynyilvánítás eme módja pedig szabadon gyakorolható hazánkban a rendszerváltozás óta – bár voltak „kihagyások”, elég csak a rendőrség mostani és 2006. környéki viselkedését összevetni. Azt sem kell talán felróni nekik, ha nem hisznek Orbánnak, aki azért egyértelművé tette: nem lesz egyetembezárás. Vagy a felsőoktatási törvény módosítását aláíró Áder János államfőnek, aki azért, hogy „senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek”, felkérte a kormányt, az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében. Ettől még a demonstrálók immár kizárólag Soros érdekeinek szolgálatában ténykednek, aki a tőlünk délre eső államokban hasonló eszközökkel támogatja a központi hatalom destabilizációját, s aki egyértelművé tette: nem adja fel Budapestet.
Ezek bizony frontvonalak.
Aprócska lábjegyzet, de amennyire én figyeltem az ellenzéki megnyilvánulásokat, itt évek óta diktatúra van, elvileg már nem is létezik a kormánykritikus ATV sem, ahol Farkasházy marxizmusba hajló érvelését előadja, hiszen a kormány minden vele ellentétes felfogású orgánum száját befogta. Vagy mégsem.
Persze értem is. Az egyházak mindig a maradi, a haladás és a szabad gondolkodással szembeni kiállás jelképei voltak a balliberális gondolkodók szemében. Hiszen a vallás a nép ópiuma, hallhattuk elégszer. A vallásszabadság is az elmúlt évtizedekben mintha inkább azt jelentette volna, hogy bárki szabadon alapíthat egyházat, lett is belőle vagy kétszáz a rendszerváltozás után, s nem az volt a fókuszban, hogy bárki szabadon gyakorolhassa a hitét. Márpedig ez utóbbi teljes mértékben biztosított. Mégis, amikor a kormány az előbbi, ultraliberális gyakorlatnak gátat szabott, lett nagy felháborodás, akkor sokadszorra szűnt meg a demokrácia itthon.
Visszatérve a Farkasházy-féle gondolatfüzérhez: ha a számokat nézzük, míg a magyar lakosság több mint fele valamely egyházhoz tartozónak vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor, az egyházi köznevelési intézmények aránya még mindig csupán tizenhárom százalék. Ennyit az elnyomásról.
Ettől függetlenül némi igazság azért mégis lehet az önleleplező érvelésben, már ami az ellentétek értékrendbeliségét illeti, hiszen a felekezeti intézményekben aligha lehet a genderelméletről és az önkielégítésről mint életformáról szóló szakdolgozattal nemzetközi szinten elismert diplomát szerezni, ahogy Sorosnál. Ám ha körülnézünk a mai európai mainstream közéletben, a vezető véleményformálók és megmondóemberek világában, akik hazánkat oly hevesen próbálják leckéztetni például a családokat előtérbe helyező támogatási rendszert kifogásolva, akkor a Teddy által emlegetett arány rögvest megfordul. És akkor már nézőpont kérdése, hogy ki dolgozik diktatúrán, ráadásul európai szinten, és ki harcol ellene.
De muszáj kitérni a migráció kérdésére is. Aligha csupán Orbán vádja Sorosnak, hogy a bevándorlás felgyorsításán dolgozik, hiszen ő maga vallott erről, a pesti egyetem ellehetetlenítése nyomán már szinte minden ellen tiltakozók között ezért is terjedhetnek ismét olyan szórólapok, melyek a „Magyarországon menedéket keresők” elzárását kifogásolják, és a déli határhoz hívnak nagyszombatra (!) tüntetésre, a rég elfelejtett Migszol nevű szervezet nevében. Vagyis beindult a gépezet, ahogy Kósa Lajos fideszes frakcióvezető tegnap rámutatott: a CEU csak mellékhadszíntér, a valódi harc a bevándorlás kapcsán zajlik. Így még az is, aki esetleg ebbe bele se gondolt, tüntetőként kvázi egy haderő tagjává avanzsál, kialakul a tanszabadságért utcára vonulók közösségéből Soros Európa s különösen is Magyarország átformálásán dolgozó „civil” regimentje, amely némi árukapcsolással akár a bevándorlás ügyében is bevethető.
Biztosan többen jó szándékkal tüntettek az elmúlt napokban, a véleménynyilvánítás eme módja pedig szabadon gyakorolható hazánkban a rendszerváltozás óta – bár voltak „kihagyások”, elég csak a rendőrség mostani és 2006. környéki viselkedését összevetni. Azt sem kell talán felróni nekik, ha nem hisznek Orbánnak, aki azért egyértelművé tette: nem lesz egyetembezárás. Vagy a felsőoktatási törvény módosítását aláíró Áder János államfőnek, aki azért, hogy „senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek”, felkérte a kormányt, az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében. Ettől még a demonstrálók immár kizárólag Soros érdekeinek szolgálatában ténykednek, aki a tőlünk délre eső államokban hasonló eszközökkel támogatja a központi hatalom destabilizációját, s aki egyértelművé tette: nem adja fel Budapestet.
Ezek bizony frontvonalak.