Erről szól lassan minden Magyarországon és Európában. Mondhatnánk, ma az egész világon minden erről szól, énekel, muzsikál, táncol. Valahol messze, ezért-azért-amazért, nekilódult a messzeségnek a rengeteg ember, jönnek, aztán már itt is vannak. Szélsőliberális érdekvédőink nagy örömére. A kékharisnyáknak meg a kékzokniknak lehetőségük adódik újra az akciózásra. Aláírásgyűjtés, tiltakozó levelek, kitüntető figyelmesség - mindez persze csak messziről, a menekültektől távol. Mert egy magára valamit is adó, öntudatos liberális kizárólag kitűnő elméleti szakember lehet. Szociológus, pszichológus, filozófus. A piszkos gyakorlatra ott vannak a karitatív szervezetek, elvégre olyasféle apróságokkal a szellem embere nem foglalkozhat, mint enni-inni adni a rászorultaknak, sebeiket ellátni, megmosdatni, altatni, vécéztetni meg ilyenek. Ez nem illik egy komoly individuumhoz. Gátolja személyiségének szabad kibontakoztatását. A praktikus melóra ott a társadalom. Az a sok idióta, aki Orbán Viktorra szavazott. Akit, nem kis bátorságot meg-megvillantva, szabadon (!) lehet itthon és főleg külföldön mocskolni, diktátorozni, parasztozni, rasszistázni. A másságot nem kellő módon tisztelő miniszterelnököt szidni a kultúránkat lassan tevőlegesen is legyilkolni akaró álmenekültek terrorjának megakadályozásáért. A határkerítésért. Így találja meg tehát egymást nálunk a debreceni menekülttábor furkósbotos garázdája, a majdnem terrorista és a magát magyarnak hazudó liberális szellemi terrorista. Aligha van a világban veszélyesebb találkozás: egy idegen kultúra ideges és erőszakos csoportja és a magát szülőhazájában idegennek érző finnyás, ám igen pökhendi csapat együttese. Azt mondják, az idegen szép. Jól hangzik, csalafinta mondat ez. Vajon derék jogvédőinknek – akik nem győzik telekiabálni a világot azzal, hogy például Orbán Viktor tőlük teljesen idegen módon vezeti Magyarországot – miért csak a fekete emberek szépek? Orbán miért nem?