Vélemény és vita

A munka gyümölcse

Álláspont. Ennek a négynaposra sikeredett hosszú hétvégének, a közepén, amikor mindenki pihen, talán illetlenség munkáról beszélni

Egy kis csibészséggel viszont megtehetjük, mert ilyenkor is sokan sokféle munkát végeznek. Biztos, hogy ahol kellett, jártak, járnak a fűnyírók, az üdülőövezetekben fel-felsikoltott a flex. Főzni is kell, az éttermek és a szállodák tele, a közösségi közlekedés sem áll le, és tankolni is lehet a kutakon, víz, gáz, áram van, a szolgáltatók, ahogy kell, szolgáltatnak, a nagy pihenés alatt is pezseg a munka.

De pezseg az sok hónapja az országban, régóta javulnak a foglalkoztatási adatok. A legfrissebbek szerint 2018 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 67 ezerrel többen, azaz 4 millió 435 ezren dolgoztak a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. A munkanélküliek átlagos létszáma pedig 29 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent. Ezek a száraz számok keveset mondanak, az viszont talán többet, hogy ezekkel az adatokkal Magyarország beérte Németország munkanélküliségi rátáját, márpedig a német legendásan szorgalmas nép, nem hiába övék az egyik legerősebb gazdaság. És, ezt most már bizonyítottuk, mi is szorgalmasak vagyunk, még akkor is, ha nem mindenki hiszi el. Ezek a hitetlenek a baloldalon vannak, nekik vannak olyan ötle­teik, hogy munka nélkül is alapjövedelmet kell biztosítani legalább azoknak, akiknek nincs munkájuk, mert segély helyett bizony jól jönne egy kis fizetés. De emlékezzünk rá, az ilyen felfogással rendelkező pártok újra nem alakíthattak kormányt Magyarországon, megbuktak elképzeléseikkel együtt. Nekik üzenjük, hogy a finnek azért megpróbálták. Mégpedig azt próbálták meg, hogy egy évig kétezer munkanélkülinek alapjövedelmet adtak – de most leállították a kísérletet. Nem működött az elképzelés, mert az ingyen pénzhez is pénz kellett, azt meg csak adóemeléssel lehetett volna előteremteni. És hát az ingyen pénzzel ellentétben az adóemelésből nem kér senki. Marad tehát a munka.

A hazai adatokra visszatérve rögzíteni lehet azt is, hogy belső átrendeződés van a munkaerőpiacon, ez azt jelenti, hogy egyre többen dolgoznak a versenyszférában és egy év alatt negyvenkétezren hagyták el a közfoglalkoztatást. Ráadásul tizenötezren úgy gondolták, hogy újra itthon vállalnak munkát, ennyivel csökkent ugyanis a külföldön dolgozók száma. Ezeknek az adatoknak több szempontból is lehet örülni. Egyrészt a versenyszférában általában jobbak a fizetések, másrészt a közfoglalkoztatottak számának csökkenésével valamelyest enyhülhetett a bürokrácia is. Harmadrész pedig végre kiderült az is, hogy nem is olyan rossz hely ez a Magyarország, itt is lehet annyit keresni, mint külföldön, élni meg – akármennyien is akarják időről időre elhagyni – még jobb is.

Ha nem lennék elég optimista, következzenek az elemzők, szerintük a munkanélküliségi ráta tartósan négy százalék alatt maradhat. Az alacsony munkanélküliségből, a reálértelemben is gyors bérnövekedésből és az erős fogyasztói bizalomból pedig arra lehet következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz. Sőt még az is lehet, hogy tovább kell emelni a már amúgy is négy százalék közelébe várt idei gazdasági előrejelzéseket. Ha még többet akarunk, ahhoz persze képzés kell és oktatás, de legyünk türelmesek, az új kormányban lesz nemzeti innovációs és technológiai minisztérium.
Örüljünk, hát hogy tudunk dolgozni, hogy egyre több embernek van egyre jobban fizető munkája. Holnap, aki akarja, meg is ünnepelheti – és nem csak azért, mert a munka gyümölcse, általában, a pihenés.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom