Vélemény és vita
A magyar jövő hét pontja
Álláspont. A történelemben és napjaink politikai életében is vannak különös naptári egybeesések, amelyeket egyesek véletlennek tartanak, mások ellenben a sors vagy a gondviselés kifürkészhetetlen akaratának
A történelemben és napjaink politikai életében is vannak különös naptári egybeesések, amelyeket egyesek véletlennek tartanak, mások ellenben a sors vagy a gondviselés kifürkészhetetlen akaratának. Orbán Viktor két évvel ezelőtt ugyanezen a napon tartotta 19. évértékelő beszédét, amelyben arról is szólt, hogy családtámogatási rendszerünk lassan Európában is egyedülállóan kiterjedt és sokoldalú, és örvendetes, hogy a születések száma 2010 óta most a legmagasabb, a házasságkötések száma nő, a népességfogyás évek óta nem volt ilyen lassú, mégis „ezen a döntő fronton még nincsen áttörés, ezért a kormány minden támogatást megad, ha valaki a gyermekvállalás mellett dönt”. Hangsúlyozta akkor, az, hogy ki hány gyermeket vállal, minden ember legszemélyesebb döntése, de egyben a legfontosabb kérdés nemzeti közösségünk jövője szempontjából. Hogy a miniszterelnök ezt mennyire komolyan gondolta, az is bizonyítja, hogy a 2017. májusi II. Budapesti Demográfiai Fórumon népesedési fordulatot hirdetett, amelynek első feltétele, hogy 2030-ra 2,1-re emelkedjen a teljes termékenységi arányszám, vagyis az a fő cél, hogy minden magyar nő legalább két gyermeket szüljön és neveljen fel élete folyamán. Ez történelmi léptékű célkitűzés, mivel legutóbb az 1970-es évek közepén, a „Ratkó-unokák” születési boomja idején volt 2,1 körül ez a ráta.
A nemcsak szavakban, de tettekben is családbarát nemzeti-keresztény kormány évről évre, fokról fokra növelte, bővítette a családtámogatásokat, kilenc év alatt megduplázta összegüket, és már a GDP csaknem öt százalékát fordítja az első számú nemzeti célra, ami egész Európában a legmagasabb arány. Az eddigi erőfeszítéseket is messze felülmúlja azonban az Orbán Viktor tegnapi – talán nem véletlenül a házasság hete nyitónapján tartott –, 21. évértékelő beszédében bejelentett, hétpontos családvédelmi akcióterv. Mint elmondta, erre a nemzeti konzultációban részt vevő több mint 1,350 millió ember nyolcvan százaléka hatalmazta fel a kormányt. Eszerint minden negyven év alatti nő, aki első házasságát köti, a közös élet kezdéséhez tízmillió forint összegű kedvezményes kölcsönben részesülhet; a törlesztést az első gyermek érkezésekor három évre felfüggesztik, a második gyermek után újból három évre, és a tőketartozás harmadát nem kell visszafizetni, a harmadik gyermek születése után pedig a teljes tartozást elengedik.
Emellett tovább bővítik a csok összegét, a két- és többgyermekes családok a hitelt már használt lakás vásárlására is felhasználhatják, a falusiaknak pedig néhány hét múlva külön, testre szabott támogatást kínálnak. A kormányfő szerint ez azt jelenti, hogy egy két gyermeket vállaló fiatal házaspár az életkezdéshez és otthonteremtéshez 22 millió, egy három gyermeket vállaló pedig 35 millió forint támogatást kap az államtól. Ezentúl már a második gyermek születésekor egymillió, a harmadik gyermeknél négymillió forintot átvállalnak a családok jelzáloghiteléből.
Továbbá azok az asszonyok, akik legalább négy gyermeket szültek és neveltek, életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. Elindítják a nagycsaládosok autóvásárlási programját, három év alatt megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást és végül, de nem utolsósorban bevezetik a nagyszülői gyedet.
Orbán Viktor azt mondta, ez az akcióterv a magyarok válasza, nem a bevándorlás. Két éve úgy fogalmazott: a demográfia olyan nagy óceánjáró, amely csak lassan veszi fel az új irányt, de a mostani, túlzás nélkül történelmi bejelentés nyomán jó okunk van bízni abban, hogy a hajónk mostantól magasabb fokozatba kapcsol.
A nemcsak szavakban, de tettekben is családbarát nemzeti-keresztény kormány évről évre, fokról fokra növelte, bővítette a családtámogatásokat, kilenc év alatt megduplázta összegüket, és már a GDP csaknem öt százalékát fordítja az első számú nemzeti célra, ami egész Európában a legmagasabb arány. Az eddigi erőfeszítéseket is messze felülmúlja azonban az Orbán Viktor tegnapi – talán nem véletlenül a házasság hete nyitónapján tartott –, 21. évértékelő beszédében bejelentett, hétpontos családvédelmi akcióterv. Mint elmondta, erre a nemzeti konzultációban részt vevő több mint 1,350 millió ember nyolcvan százaléka hatalmazta fel a kormányt. Eszerint minden negyven év alatti nő, aki első házasságát köti, a közös élet kezdéséhez tízmillió forint összegű kedvezményes kölcsönben részesülhet; a törlesztést az első gyermek érkezésekor három évre felfüggesztik, a második gyermek után újból három évre, és a tőketartozás harmadát nem kell visszafizetni, a harmadik gyermek születése után pedig a teljes tartozást elengedik.
Emellett tovább bővítik a csok összegét, a két- és többgyermekes családok a hitelt már használt lakás vásárlására is felhasználhatják, a falusiaknak pedig néhány hét múlva külön, testre szabott támogatást kínálnak. A kormányfő szerint ez azt jelenti, hogy egy két gyermeket vállaló fiatal házaspár az életkezdéshez és otthonteremtéshez 22 millió, egy három gyermeket vállaló pedig 35 millió forint támogatást kap az államtól. Ezentúl már a második gyermek születésekor egymillió, a harmadik gyermeknél négymillió forintot átvállalnak a családok jelzáloghiteléből.
Továbbá azok az asszonyok, akik legalább négy gyermeket szültek és neveltek, életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. Elindítják a nagycsaládosok autóvásárlási programját, három év alatt megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást és végül, de nem utolsósorban bevezetik a nagyszülői gyedet.
Orbán Viktor azt mondta, ez az akcióterv a magyarok válasza, nem a bevándorlás. Két éve úgy fogalmazott: a demográfia olyan nagy óceánjáró, amely csak lassan veszi fel az új irányt, de a mostani, túlzás nélkül történelmi bejelentés nyomán jó okunk van bízni abban, hogy a hajónk mostantól magasabb fokozatba kapcsol.