Bán Károly

Vélemény és vita

A kvótakupec vámpírjai

Álláspont. Miközben George Soros budapesti civiljei idehaza destabilizációs-piknikeket tartanak, az amerikai milliárdos Brüsszelben készül a végső ütközetre

Miközben George Soros budapesti civiljei idehaza destabilizációs-piknikeket tartanak, az amerikai milliárdos Brüsszelben készül a végső ütközetre, a humanitárius migráció előtt tornyosuló falak lebontására. Hála a DC Leaks hackercsoport áldásos kiszivárogtató munkálkodásának, ma már azt sem lehet sokáig eltitkolni Európa népei előtt, hogy George Soros rendelkezik az Európai Parlamentben a legnagyobb frakcióval. A hozzá tartozó Nyílt Társadalom Alapítványnak 226, azaz kétszázhuszonhat (!) „megbízható szövetségese” van az EP padsoraiban. Ebben a magyarság szórványos, mindenesetre a kiszivárogtatók ide sorolták az LMP-s Meszerics Tamást és a DK-s Niedermüller Pétert, a külhoniak közül pedig az RMDSZ-es Winkler Gyulát.

Soros brüsszeli látogatását az indokolta, hogy az EP ma vitatja meg azt a javaslatot, miszerint az uniós tagállamoknak a rájuk már korábban kiszabott kvótának minimum a felét kötelező lenne teljesíteniük, a másik felét pedig fejenként hatvanezer euróval megválthatnák. Költségtérítésként. A túlteljesítők ugyanis minden kvóta felett befogadott bevándorló után hatvanezer euró prémiumot kapnának más uniós országok adófizetői „jóvoltából.” A csinos kis tervnek a visegrádiak mellett most már az olaszok is keresztbe tehetnek. Luigi Di Maio, az olasz ellenzéki Öt Csillag Mozgalom képviselőházi alelnöke például „földközi-tengeri taxiknak” nevezte a migránsokat szállító hajóknak segítséget nyújtó embermentő NGO-kat (nem kormányzati nonprofit szervezeteket), amelyek finanszírozói között George Sorost is megnevezte Carmelo Zuccaro államügyész.

Az év eleje óta az olasz partokra vitt több mint harminchatezer migráns hetven százalékát az NGO-k hajói mentették – mondta el egy lapinterjúban az olasz államügyész. Kijelentette továbbá, bizonyítékaik vannak egyes NGO-k és az embercsempészek közötti telefonhívásokra és másfajta kapcsolattartásokra is. Példának okáért arra, hogy az áldott jó lelkű embercsempészek maguk is áldoznak a napi ötezer euró fenntartású mentőhajók üzemóráinak zavartalanságára. Az a mondat sem Budapesten hangzott el, hogy „álszentek mindazok, akik úgy tesznek, mintha nem látnák a migráció mögötti üzletet”.

Soros nyitott társadalmának leple alatt egyre jobban és egyre nyilvánvalóbban látható az Európa balkáni útvonalán korábban már működtetett, és most újjáélesztésre érett migrációs szuperbisznisz. Egy Soros-ellenes civil szervezet egészen odáig merészkedett, hogy kijelentse: arra is van már bizonyíték, hogy George Soros a macedón belpolitika sorsát is a „szívén viseli”. A szervezet szerint az üzletember most azon fáradozik, hogy Macedónia engedje át területén a bevándorlókat. Soros az útba eső tranzitországban nem csupán a civileket támogatja gőzerővel a humanitárius emberi jogi küzdelemben, hanem e nemes küzdelmet felkaroló baloldali pártot is.

Nálunk viszont inkább a civilekben bízik. Kegyeltjei között találjuk a Civil Kollégium Alapítványt, amely a Hősök terei tüntetés megszervezésében jeleskedett, pártfogolja a Szexmunkások Emberi Jogaiért Alapítványt is (százmillió forintot kaptak tavaly jótevőjüktől). A magyarországi demokratikus hadszíntéren a Soros-alapítvány negyvenöt szervezetet tüntetett ki 3,7 millió ropogós amerikai dollárral (kicsit több mint egymilliárd forinttal). A kedvezményezettek között persze a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért továbbra is magasan favorit, s a lista – amelyben a migrációt felkarolókról sem feledkezett meg a milliárdos – egészen a szexmunkások és a transzneműek ügyének felkarolásáig terjed. A Migráns Segítség Magyarország Egyesület például nyolcvanezer dollárt kapott a bevándorlókat támogató szolgáltatások hosszú távú tervének kialakítására és megvalósítására.

Ha ezek után valaki még elhiszi, hogy a budapesti utcai megmozdulások a tanszabadságról szólnak, az vagy nagyon ostoba vagy nagyon elfogult a támogatóval, vagy csak nagyon bízik a „zöldhasú” olykor forradalmi hevületbe is kergető értékállandóságában. Ezt nevezte a Soros-pénzek „halálos ölelésének” egy korábbi támogatott, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A magyarországi bevándorlási hivatal feketelistájára is érdemes néhány pillantást vetnünk. Számos olyan név szerepel rajta, akik még a Migration Aid vigyázó-óvó tekintete mellett „kényszerültek a háború elől menekülni”. Köztük például az az afgán férfi, aki a „halálkamionos fuvar” logisztikusa volt, s amelynek nyomán hetvenegy ember fulladt meg a járműben. Az afgán „menekült” 2013 óta élt köztünk. Akadnak a listán szexuális erőszakot elkövetők, embercsempészek és kábítószer-kereskedők. Néhány gyilkos és gyilkosság gyanúsítottja. Egy másik afgán férfi, aki a bevándorlási célországban, Németországban feltehetően a saját feleségét ölte meg. Egy Bicskén megpihenő nigériai férfi, aki egy Vámpír nevű bűnszervezet második számú vezetője. A csoport egyébként emberölésekből és emberrablásból tartotta fent magát az anyaországban. Az illető kihallgatásán arról számolt be, hogy személyesen négy embert ölt meg, és emberrablásokban is részt vett. Egy húszesztendős pakisztáni felfegyverkezve elkövetett rablással írta be nevét a bűnügyi krónikákba.

Az EP Soros-frakciója ezekről az esetekről fog ma elfeledkezni az európai törvényhozás álszentélyében.