Ludwig Emil

Vélemény és vita

A hosszú, forró nyár

Egyszer volt, hol nem volt, 1958 tavaszán világsikert futott be ez az egyszerű, hiányos félmondat

Amerikában került filmvászonra a hollywoodi mozi William Faulkner The Long, Hot Summer című regényéből. Főszereplői közül Paul Newman, Joanne Woodward, Anthony Franciosa és a gyönyörű Lee Remick még szinte süvölvénynek számított a filmben nagy hatalmú birtokost játszó, korosodó Orson Welles mellett. Megjegyzendő, hogy Paul és Joanne ötven évig voltak házasok, ami elég hosszú, forró szerelem lehetett.

A film természetesen nem jutott el a magyarországi mozikba, a párthatalomnak sok minden nem tetszett volna a filmből áradó tőkés jómódból. Az is régen volt már – az 1970-es években –, amikor Zalatnay Sarolta művésznő énekelte a rádióban a Hosszú, forró nyár című belföldi slágert. A szerelemről szólt, és semmi köze a meteorológiához.

Akkoriban még szó sem eshetett az olyan globális problémákról, mint az időjárás-változás, bőven meg voltunk elégedve a Balaton vizének augusztusi csúcsmelegével, ami akkoriban 23 Celsius-fok volt, ugyanakkor a levegő hőmérséklete maximum 33, az adatokat könnyen meg lehetett jegyezni. Így ment ez sokáig. Az egyetlen változást akkor hozta felénk a vízparti szél, amikor a húgylangyos, majdnem szénsavmentes csapolt sör és az üveges Lóbányai Homályos folyadék helyébe beimportálódtak a jugoszláv, csehszlovák és a keletnémet üveges sörök. Ez az 1980-as évek derekán történt, a barna üveges en-dé-ká Berliner Pilst négy forintért lehetett kapni a Szent István körúti Berlin étterem ruhatárában, göngyöleggel és üvegbetéttel együtt. Azok voltak ám a daliás idők!

Sok víz lecsorgott azóta a Dunán. Fellélegezhetett az öreg folyam, amikor a józan ész – meg a tiltakozók – megállították a nagymarosi vízlépcső furmányos előkészületeit. Harminc év múltával, 2017 nyarán megmutatta magát a Természet, amikor a homokos dunabogdányi strandon, a 26 fokos folyóvíz mellett 37 fok körüli levegő volt árnyékban – amennyi a fehér ember normális hőmérséklete –, a falu főutcáján parkoló autók tetején tojásrántottát lehetett volna sütni, elolvadt szalonnával.

Személyes ügyem, hogy nem szeretek kalapot hordani, ezúttal azonban meg kellett hajolnom az égi hatalmak előtt, és egy egész napig a fejemen hordtam a vadonatúj, „hitelképes” műszalma kalapomat.

Felejthetetlen marad számomra ez a mostani, 2017. évi közép-európai nyár, az egymást döntögető hőségrekordokkal, amelyeknek egyre-másra emelkedő sorában Szeged környékén 41 Celsius-fokot mért az ottani meteorológiai állomás munkatársa. Árnyékban.

Hosszú, nagyon forró nyarakra számíthatunk a jövőben, ha a Földünk ezzel a globális teherrel még sokáig így forog tovább.