A hegymenet folytatódik

Ezt egyfelől a harmadszor is kétharmaddal megnyert országgyűlési választással indokolta, másfelől azzal, hogy a magyar gazdaság majd’ öt százalékkal növekedett. Hozzátette, egyik sem a vakszerencsének köszönhető, Magyarország mindkettőért keményen megdolgozott, így azért is, hogy a magyar gazdaság már hetedik éve folyamatosan növekszik.

A KSH tegnap közzétett jelentése szerint Magyarország bruttó hazai terméke, a GDP a tavalyi utolsó negyedévben (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint) 4,8, az év egészét tekintve pedig 4,9 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Ez minden várakozást és előrejelzést felülmú­lóan jó hír, ráadásul az utóbbi öt évben már harmadszor teljesített négy százalék fölött a magyar gazdaság – ezzel 2017 után 2018-ban is Európa éllovasai közé tartoztunk, s az unió átlagának háromszorosa a magyar bővülés. Ha az egy főre jutó GDP-t nézzük, akkor tavaly elérhettük az EU átlagos szintjének hetven százalékát, amire még soha nem volt példa.

A rendszerváltoztatáskor az unió fejlettségének 44-45 százalékán álltunk, s az első felzárkózási kísérletünk az első Orbán-kormány idején zajlott, amikor évente mintegy két százalékponttal kerültünk közelebb az unió átlagos fejlettségi szintjéhez, elérve annak 62 százalékát. Ám 2004 után lelassult, majd leállt a közeledés, sőt 2007 és 2010 között már távolodtunk az uniótól, mivel a hazugsággal, csalással megnyert 2006-os választás után a Gyurcsány-, majd a Bajnai-féle rémkormányzás a hírhedt Bokros-csomag óta nem tapasztalt válságot és visszaesést idézett elő a magyar gazdaság és társadalom gyakorlatilag minden szektorában és rétegében.

Hat–nyolc év alatt éllovasból sereghajtó lett Magyarország a közép-európai régióban, s csak a 2010-es kormányváltást követő válságkezeléssel, a makrogazdasági egyensúly helyreállításával és a munkaalapú, családközpontú magyar modell elindításával vált lehetővé a magyar gazdaság dinamikus növekedési pályára állítása 2013-14-ben. Az átlagos növekedési ütemünk 2013 óta csaknem kétszerese az uniós átlagnak, vagyis sikerült völgymenetből hegymenetbe fordítani az országot.

A nagy kérdés most az, hogy a magyar gazdaság az idén is tudja-e folytatni ezt a kiemelkedő növekedést. Az utóbbi években a nemzetközi szervezetek és a hazai elemzők előrejelzéseinek többsége is rendre alulbecsülte a magyar gazdaság várható éves teljesítményét – legalább fél, de inkább egy százalékponttal. Például az Európai Bizottság még tavaly nyáron is kereken négy százalékra prognosztizálta a 2018-as magyar GDP-bővülést, a 2019-est pedig 3,2 százalékra. A hazai elemzők egy évvel ezelőtti növekedési várakozása 2018-ra átlagosan 3,7 százalék volt, vagyis több mint egy százalékpontot tévedtek. Ezért is jó okunk van feltételezni, hogy a 2019-es évre általuk prognosztizált 3,6 százaléknál sokkal magasabb lesz a növekedés mértéke. Ha azonban nem az ilyen-olyan jóslatokra, elemzői bűvészkedésre figyelünk, hanem a kedvező reálgazdasági folyamatokra, a bizakodó közhangulatra, a kormány újabb és újabb gazdaságélénkítő, vállalkozás- és munkavállalás-ösztönző, adócsökkentő, keresetemelő lépéseire – amit Orbán Viktor vasárnap megtoldott a történelmi léptékű családvédelmi akciótervvel –, akkor bízhatunk abban, hogy ebben az évben is folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása és a társadalom felemelkedése. S akkor egy év múlva ismét elmondhatjuk majd: soha rosszabb évünk ne legyen, mint amilyen az idei volt.