Putsay Gábor

Vélemény és vita

A felminősítés előszobája

Álláspont. A következő lépés várhatóan az újabb felminősítés lesz, valamikor az országgyűlési választások után, úgy 2018 szeptembere körül

Köztudott, hogy a hitelminősítők közvetlenül, azaz a mi esetünkben kevesebb mint egy évvel a választások előtt nem módosítanak egyik ország besorolásán sem, így a piac nem is számított átütő változásra, amikor a múlt hét végén a három nagy közül a Standard & Poor’s (S&P ) véleményt „mondott” a magyar gazdaságról. Ahogy számítani lehetett rá, javítás nem volt, viszont az S&P felminősítés lehetőségére utaló pozitívra módosította az eddigi stabilról a magyar államadósság osztályzatának kilátását.

Ez újabb állomás a felminősítési folyamatban, ami, azért valljuk be, jelentős elismerés Magyarországnak és a magyar gazdaságpolitikának. Főként úgy, hogy Magyarországgal egyáltalán nem bánnak kesztyűs kézzel a hitelminősítők, amelyek velünk szemben, finoman fogalmazva, túlságosan is racionálisak. Hiszen a piac már jóval korábban beárazta a magyarországi kötvényhozamokat, és olyan meghatározó intézmények, mint a Nemzetközi Valutaalap vagy az Európai Fejlesztési Bank, sokkal korábban alkottak kedvező véleményt hazánkról, mint ahogy bármelyik hitelminősítő lépett volna: vagyis befektetésre ajánlott osztályzatot ad nekünk.

Aztán lett világosság, tavaly mindhárom nagy hitelminősítő intézet befektetésre ajánlott kategóriába sorolta a magyar állampapírokat, stabil kilátással. Az S&P mostani döntése az újabb felminősítés előszobáját jelenti. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy jóval kedvezőbb kondíciókkal bocsáthat ki kötvényeket a magyar állam, és sokkal kevesebb pénzébe kerül az adófizetőknek az államadósság és a kamatok finanszírozása. Ugyanis nem is olyan régen a bruttó hazai termékünk kettő–négy százalékát fizettük csak a kamatokra. Volt olyan évünk – úgy 2010 körül –, amikor a kamatok törlesztése ezerkétszázmilliárd forintjába került az adófizetőknek. Ezen a pénzen pedig nagyon sok iskolát vagy kórházat lehet építeni, emellett öt-hatszáz kilométer autópálya jönne ki az árból.

Manapság bizonyos körökben hiába képezi nevetség tárgyát annak ismételgetése, hogy a gazdaság jól teljesít – ez tényleg így van, jól teljesít. Persze ne felejtsük el, hogy a piac meg a politikai érdek alapve­tően két külön tényező. Ha a gazdaság jól teljesít, szigorú és következetes az állam a költségvetéssel, csökken az államadósság, azt a piac nagyon hamar, a hitelminősítők pedig előbb-utóbb elismerik. Nem történt ez másképpen most sem, azzal együtt, hogy az S&P leginkább a banki hitelezés élénkülését értékelte. Ez pedig főleg arra vezethető vissza, hogy az ország megerősödésével egyidejűleg mérséklődtek a bankadók, és emelkedett a pénzintézetek nyeresége. Emellett stabil a lakossági és a vállalati piac, ennélfogva a hiteleket is könnyebben lehet törleszteni, vagyis csökkennek a bankok nem teljesítő kintlévőségei. Érdemes tekintetünket például Itália felé fordítani, amely az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, mégis az egész bankszektor létét fenyegetik a nem teljesítő hitelek.

A következő lépés várhatóan az újabb felminősítés lesz, valamikor az országgyűlési választások után, úgy 2018 szeptembere körül. Ebben sokat segít, hogy fokozatosan épül le az államadósság, 2020-ra, ha fennmarad a jelenlegi gazdasági növekedés, és nem emelkedik számottevően az államháztartási hiány, azaz az elcsúszási kockázat hibahatáron belül marad, a hitelminősítők sem lesznek tétlenek. Bár nagyon szigorúak, hosszabb távon azt is górcső alá veszik, hogy az európai uniós támogatások nélkül mire lesz képes az ország, hogyan működik akkor a gazdaság. Az viszont már egy másik történet.