A cigányügy és a DK

Ennek határozott jele, hogy a tiltakozások ellenére a DK az ősszel kitartott Pásztor Albert miskolci polgármester-jelöltsége mellett, noha a volt rendőrkapitány korábbi, 2009-es nyilatkozatát miniszterelnökként éppen ő nevezte elfogadhatatlannak. Emlékezetes, Pásztor azt mondta, Miskolc a rablások tekintetében a legfertőzöttebb az országban, valamennyi ilyen típusú bűncselekmény elkövetője cigány származású volt. Gyurcsány akkor bevallása szerint kényszeredetten fogadta el, hogy Pásztort végül csak figyelmeztetésben részesítették.

Gyurcsány kormányfőként, nem sokkal korábban, 2008 szeptemberében a Kossuth térre szervezett demonstrációt az intolerancia ellen, Magyar Demokratikus Charta címszóval. Az eseményre az azóta börtönbüntetésre ítélt Kolompár Orbán országos cigány vezető több száz romával érkezett, tiltakozva a rasszizmus terjedése miatt.

Mindezek tükrében némileg meglepő írással jelentkezett a minap a miskolci választáson képviselőjelöltként szintén próbálkozó Debreczeni József DK-alelnök. Ennek rezüméje az, hogy az integrációt nem lehet kikövetelni, kiharcolni holmi antirasszista küzdelemben. A cikk apropója, hogy Setét Jenő, a mostani ellenzéki tüntetéseken szónokként gyakorta felbukkanó roma aktivista a Fidesz mellett a DK-t is szalonrasszistának titulálta.

Debreczeni saját könyvéből is idéz, s bár e kifejezés ellen vélhetően kézzel-lábbal tiltakozna, a jelenlegi kormánypártéhoz hasonló megállapítást tesz: a cigánykérdés kezelése, megoldása érdekében tett erőfeszítések a magyar társadalom létérdekét szolgálják. A volt MDF-es és fideszes kötődésű politikus végigveszi a hazai cigányság több évszázados történetét, rögzítve, hogy a romák hetven-nyolcvan százaléka lett tartós és reménytelen munkanélküli. A modern gazdaság kereteiben ugyanis „képtelenség munkát adni annak az iskolázatlan, képzetlen, társadalmilag újra szegregálódó tömegnek, amilyenné a cigányok kétharmada-háromnegyede újra vált”.

A gyurcsányista cikkíró kitér arra is, hogy míg a többségi társadalom körében alacsony a termékenységi mutató, az „integrálatlanok (zömmel romák) körében ennek a háromszorosa”. A teherhordók száma csökken, a teher nő – írja. A korábban a Magyar Gárda avatóiról ismert kifejezéseket is megenged magának a következmények tekintetében: védtelen öregek, kitéve a segélyek elapadása folytán éhezők fosztogatásainak. Vagyis: jön a harmadik világ.

Debreczeni végül arra jut: a roma integráció liberális, emberjogi megközelítése nem érte el a neki tulajdonított célkitűzések nagy részét. Sőt, a „jelenlegi cigányellenesség egyik forrása saját vonakodásunk volt bizonyos ügyek felemlítésétől”. Ahelyett – folytatja –, hogy életképes megoldást keresnénk, a gondolatrendőrség szerepére szorítkozunk. „Olyan esetekben, mikor a romák is hibáztathatók, közbelépünk, és rasszista megnyilatkozások elítélését követeljük, ebben a folyamatban a rasszizmus kifejezés is elhasználódik” – jegyzi meg, egyfajta kései vallomásként.