Baranya Róbert

Vélemény és vita

A Kártya és a Csend

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a Csend meg a Kártya. Alapjában véve semmi közük nem volt sem egymáshoz, sem a focihoz.

Főleg a Csendnek, amelyet sokan szerettek és becsültek, a futballpályákon azonban kifejezetten nemkívánatos vendég volt. A Labdarugdosási Főparancsnokság azonban egy milliárdokat felemésztő titkos kutatás eredményeképpen őket jelölte ki a nagy feladat elvégzésére, hogy rendet tegyenek, és végleg elkergessék a stadionokból a Hangulatot. Úgy érezték, eljött végre az idő, hiszen – köszönhetően a labdarugdosás rettenetes színvonalának – már a Hangulat sem volt a régi. Néha azért meg-megmutatta magát a Mennyei Bajnokság rangadóin, ekkor mindenki dicsérte is, milyen jó, hogy még létezik egyáltalán.

A főparancsnokság utasítása szerint a Kártya feladata az volt, hogy minden meccsre járó emberre rátukmálja magát, ha akarja, ha nem. Mert így majd könnyebb lesz meccsre járni – hangoztatták a megfejthetetlen indokot, hozzátéve, hogy tömegek fognak örülni az új rendszernek, özönlenek majd a családok a futballpályákra. Így hát a Kártya pökhendien kiállt a placcra, és elüvöltötte magát: nélkülem senki nem megy be a stadionba! Csóválták a fejüket az emberek, a labdarugdosás színvonala miatt már így is csak pár ezren maradtak, de eddig elég volt megvenni a jegyet, hogy megnézzék az egyébként nézhetetlen mérkőzést. A Csend a stadionon belül kapott feladatot. Ha valaki szurkolt, vagy csak felállt és kiabált, azonnal a fejére koppintott. Mindenki szépen ül a helyén, csak akkor szólal meg, ha én engedem, és csak azt dalolhatja, ami a kiosztott papírokon van! – torkollt le minden renitenskedőt.

Telt az idő, a Labdarugdosási Főparancsnokság hétről hétre büszkén állt elő a statisztikával, hogy milyen gyorsan osztódik a Kártya. Dörzsölték volna a tenyerüket, hiszen a legfrissebb adatok szerint már 170 ezren váltották ki a plasztiklapot. Valami azonban nem stimmelt. Nézték a tévéközvetítést, de nem látták a tömegeket. Sőt, alig láttak valakit. (A Hangulatot közben titokban rögtönítélő bíróság elé állították, és egy távoli bolygóra száműzték, így vele már nem volt gond.) Bár a legnépszerűbb csapat stadionját egyszer sikerült megtölteni, de hát ezt kitehetik az ablakba.

A Labdarugdosási Főparancsnokság emberei ezért elhatározták, hogy személyesen járnak a dolog végére. A Mennyei Bajnokság hétvégi fordulójában nagy csinnadrattával kivonultak a legközelebbi stadionba. Felcaplattak a tribünre, körbenéztek, és ekkor meghűlt az ereikben a vér. Csak ketten ültek ugyanis a lelátón: a Kártya meg a Csend.