Vélemény és vita

A Jobbik baráti balkeze

Vajon mi vagy ki hiányzik a 2014-es zuglói megmérettetéshez képest? A jobbikos jelölt. Kimaradt, lemaradt, nem indult

Ismét tesztelte az ellenzék az összefogás különböző formáit. A Jobbiktól a szocialistákon át Gyurcsány Ferenc pártjáig. Morálisan a béka feneke alá kerülve, hazudozva a valóságról, átverve a választókat ugyan – de tény, hogy sikeresen. Bizarr, álságos helyzet, ugyanakkor tanulságos is egyben.

Majdnem kétszer annyi szavazatot kapott a DK, MSZP, PM közös jelöltje a zuglói időközi önkormányzati képviselő-választáson, mint Fidesz-KDNP-s ellenfele. A győztes, Bitskey Bence hétszázkilencven szavazatot szerzett, míg Somodi Zoltán Józsefre négyszáznégyen szavaztak. De nézzük a többi számot is, Drevenka Monika, a Civil Zugló Egyesület és az Együtt közös jelöltje százhetvenhárom, az LMP színeiben indult Csordás Balázs Gyula csupán nyolcvanegy, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot képviselő Tóth Imre százkilenc, a Magyar Munkáspárt jelöltje pedig hat voksot kapott.

Vajon mi, vagy ki hiányzik a 2014-es megmérettetéshez képest?

Ha nem venné elsőre észre a kedves olvasó, akkor segítek. Nem volt jobbikos jelölt. Kimaradt, lemaradt, nem indult. Teljesen mindegy, hogy mi a magyarázat, a lényeg, hogy 2014-ben csupán hét szavazattal nyert a szocialista jelölt. Akkor viszont volt jobbikos.

Persze, ez csak egy időközi önkormányzati választás – mondhatja a kétkedő. És részben igaza is van. De csak részben, hisz parlamenti vagy önkormányzati ciklusok közben csak ezekből az eredményekből, pontosabban az effajta folyamatokból és taktikázásokból tájékozódhatunk. Tehát a kérdés továbbra is az, mi az oka annak, hogy nem volt jobbikos jelölt Zuglóban?

A válasz ma már csupán költői. Azért nem volt jobbikos induló, hogy biztos legyen a baloldali összefogás győzelme. És nem az első hasonló szappanopera játszódik le a szemünk előtt.

Ez történt legutóbb például Szentendrén is, ahol ráadásul igen kínos helyzetbe került azzal a Jobbik, hogy jelöltje lett volna ugyan (legalábbis volt, aki jelentkezett, hogy elindulna), de leszóltak a pártközpontból. Azután nem lett. A helyiek pedig kínjukban arra hivatkoztak, hogy nincs idejük felkészülni, így mégsem méretik meg magukat.

Akkor ugyan nem sikerült a kormánypárti jelöltet legyőzni, de nem sokon múlott, hiszen a baloldali összefogás jelöltje, egy civil szervezet logója mögé bújva nagyon megszorította fideszes ellenfelét. Jobban, mint azelőtt.

Most viszont Zuglóban bejött a morálisan nehezen vállalható taktika. Nem kicsit, nagyon! A Jobbik pártközpontjában pedig tapsikolhatnak a tanácsadók, mert mégis működik a recept. Érdemes baráti balkezet nyújtaniuk.

Beszédes az is, hogy ami még Tapolcán, Veszprémben vagy legutóbb Salgótarjánban sunnyogva történt meg (utóbbiban az, hogy Fekete Zsolt „összbaloldali” jelölt úgy nyert, hogy a Jobbik nem kampányolt), ma már nyíltan folyik. Zuglóban már nem csupán az erőforrások megosztása történt meg a háttér-megállapodáson, hanem el sem indult a Jobbik. Mert a cél szentesíti az eszközt. A szavazó érzése pedig le van…, de jó magasról.

Tehát mindkét módszer működő­képes.

Az is, amikor a protest szavazók szimpátiáját osztja meg egymás közt a Jobbik és a baloldal, kiválasztva a mindenki számára előnyösebb körzetet (ez történt Tapolcán és Veszprémben), és az is, amikor egyáltalán nem „oltják ki egymás” esélyeit. Mert valamilyen hazug magyarázat miatt el sem indulnak egymás ellen. Csak meg kell állapodniuk abban, hogy éppen melyik az előnyösebb eszköz. No persze nem olyan nyíltan kell ezt megbeszélni, ahogy Medgyessy Péter vizionálta jó néhány hónappal ezelőtt, hanem inkább úgy, ahogy Heller Ágnes javasolta a szakmailag és morálisan egyre mélyebbre süllyedő, egyre vulgárisabb hangnemet megütő Hír Tv-ben.

És hogy ez nem fog tetszeni a választópolgárnak? Hát nem, nagyon nem. Ezért kell óvatosnak lenniük és mindig újra és újra elhazudni azt, hogy nem fog össze a Jobbik és a baloldal a kormányváltás érdekében. A stratégia veszélyes mivolta csupán abban rejlik, hogy minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a választópolgár nem hülye. Illetve abban, hogy lassan már nem a Jobbiknak, hanem a baloldalnak lesz kínos egy-egy ilyen háttéralku.

A még mindig kétkedőknek pedig azt javaslom, hogy ha nem restek, akkor bátran vegyék elő ezt a cikket úgy nagyjából egy év múlva.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom