Alex cucca

Kábítószert talált a rendőrség ByeAlexnél, a fiatal zenerajongók körében népszerű előadónál. Az idősebbek zavarban lehetnek az eset kapcsán, nemigen ismerik a helyes szakkifejezéseket sem ByeAlex művészetének mivoltát illetően, sem pedig drogügyben. Ez nyilván így természetes, mit is akarnának okoskodni ilyenkor a nyugdíjasok, az ifjabb generációk mindig is, magukat keresvén, szembementek az öregekkel.

Ami érdekes lehet az esetben, az nem más, mint a fiatalok viszonya a rendhez és az azt megteremtő törvényekhez. Magyarországon szigorú a drogpolitika. Ez kinek tetszik, kinek nem. Az utóbbiak döntően a fiatalok – eltekintve a csekély számú, még valahogy itt maradt marihuánázó vén hippitől –, akikről újra és újra kiderül, hogy sajátosan értelmezik a szabálykövetést. Ez pedig nem jelent mást, mint azt a nagy nyári éjszakákba beleüvöltött tételt, hogy nekünk mindent szabad. Hát már hogy is ne lenne az, amikor az egyik tetovált példaképük, aki félmeztelenül ordibál a színpadon, és közben azt kérdezi: Szívtatok már eleget? A művész, mert az ilyen figurákat annak nevezik, úgy gondolhatja, ezzel aztán jól megmondta ennek a rohadt hatalomnak, hogy velük, azaz a színpadon hörgő előadókkal és közönségükkel aztán nem tud igazából kitolni sem a kormány, sem senki a világon, mert nekik mindig, mindenhol, mindent szabad. Kit érdekel a törvény, amikor éppen drogozni támad kedvünk?

Lehetne most szörnyülködni, meg felsorakoztatni a közelmúlt, a bulvársajtóban legalábbis jól megfuttatott drogos eseteit, amelyek a könnyűzenei előadók köreiben kiderültek. Szereplőik a fiatalok között jól ismert és rendesen körberajongott úgynevezett előadóművészek. Ők azok, akik monoton rapritmusra darálják bele a fesztiválok sötétjébe, hogy nektek mindent szabad. Meg egyébként is, ha nem érzitek jól magatokat, arról nem más, mint a mocskos Fidesz tehet. A nem ennyire merészek macskás fadíszeket mutogatnak, jól érti közönségük, hogy ez valamiféle finom és bennfentes tiltakozás ebben a szörnyű diktatúrában.

Az őszinte és kőkemény ByeAlex, miután a rendőrök a nála tartott házkutatásnál drogot találtak, vagyis pontosabban ő önként átadott nekik valamennyi kokaint, legott tájékoztatta híveit. Az interneten. Hiszen ő egy kedves, gyanútlan művész, akinek semmi titkolni valója nincs. Az sem, hogy ennyire lazán viszonyul a törvényekhez. Találtak nálam egy kis cuccot. Na, és? Nekünk mindent szabad. Az egyébként filozófus végzettségű előadó korábban, mint ahogy mostanában is, szívesen vallott múltjáról. Egyszer például különös módon beszélt a papájáról. Nem lehetettek túl jóban. A papa mindig a politikáról és a történelemről beszélt, rengeteget olvasott, annak ellenére, hogy csak kőműves volt. Csak. „Lehetett volna valaki, de senki lett” – nyilatkozott apjáról a fiú. Úgy látszik, az eddigi ismereteink szerint szinte kizárólag a városi liberális körökben megszokott értelmiségi álfölény már a kisvárdai születésű ByeAlexet is, nyilván visszamenőleges érvénnyel, elkapta. Az azért nem valószínű, hogy amikor a papája politikai beszélgetést kezdeményezett a gyerekkorában, akkor ByeAlex azt mondta volna, hogy Bye, bye, fater, egy senki vagy.

Márta Alex, akinél a neki hajnali fél hetes házkutatásnál a rendőrök valóban „találtak egy nagyon kis cuccot”, tőrölmetszett művészként egy új dallal válaszolt az akcióra: „Sokat nem értek, nektek mindig a seggnyalás volt a B-terv, akkora a tempó a zenében, hogy nem adhatom elő ezt a dalt a jövő héten, pedig nekem nincsen B-terv. Nem megyek el sehova, marad a magyar étrend. Hey, szóltak, hogy nem bírod a feszkót, hey, tudod, a széltoló az egy szó, hey…” Ezek ám az igazi, Valakihez illő gondolatok.

A különös szerzemény mondatai sok mindent jelenthetnek. Azt azonban biztosan nem, hogy akárhogyan forgatjuk is, a drogozás ne lenne így is, úgy is büntetendő cselekmény.