A szabályokon alapuló világrend vége

No, nem azért, mert néhány globalista eurokrata erről beszélt néhány napja. Hanem azért, mert nemrégiben két olyan esemény is történt, amely újabb mérföldkövet jelent a változó világrendben. Ahogy arról több elemző is beszélt a tiencsini SCO találkozó jelentős fordulópont volt a történelemben. Viccelődtem is vele, hogy mindenki vésse fel a naptárába, írja le mit csinált, mert az egy történelmi esemény volt. Bár elég élénk a fantáziám nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan követi egy újabb jelentős hatású eset. Szeptember 9-éről 10-érre virradó éjjelen elkövetett, vagy bekövetkezett két légtérsértés is túlzás nélkül történelmi súlyú. Innentől kezdve nyugodtan elmondhatjuk, hogy a korábbi szabályokon alapulónak nevezett világrend a múlté.

Az első, és nagyobb jelentőségű légtérsértés során Izrael csapást mért Katarra, amelynek légterét egyébként nem más, mint az Egyesült Államok védi. Nem kis mértékben azért, mert itt található a régió legnagyobb amerikai légibázisa. Félreértés ne essék akármennyire is logikus is egy terrorista szervezet felszámolására törekedni, ezen, egy ennyire jogon és területen kívüli módon viszont nem az. Nyilván a Hamasz brutális terrortámadására választ kellett adni, de nem az összes elképzelhető nemzetközi jog, humanitárius szempontok, és egyéb nemzetközi törvény és szokás felrúgásával.

A csattanója az a történetnek, hogy elméletileg a terroristák azért találkoztak, hogy a legújabb amerikai túszcserére vonatkozó ajánlatot tárgyalják át. Na, most ez azért egy elég meredek húzás, ugyanis ezzel az Egyesült Államok szavahihetőségének sikerült jelentős méretű kárt okozni. Különösen a Globális Délen. Tehát innentől kezdve bárki, aki az USA ellensége, és amerikai ajánlatot kap, először el fog gondolkozni azon, hogy egyáltalán megfontolja-e. Merthát az amerikaiak szavára (ugye katari biztonsági garanciák, meg tárgyalási kezdeményezések) már keveset, vagy semmit nem lehet adni. Nem lesz szó tárgyalásról, nem lesz szó békéről, nem lesz szó kompromisszumról. Elsősorban a lehetséges következmények miatt durva ez a nemzetközi (szokás)jog sértés, és hiába próbálnak most médiumok legendákat keríteni aköré, hogy az Egyesült Államok nem tudott róla. Zárójelben jegyzem meg, a hírek szerint egy brit repülőgép töltötte újra a hatótávolságuk végén járó izraeli vadászgépeket. Megint egy érdekes történet, hogy miként működik a nemzetközi rendszer.

Nyilván a terroristáknak nem lehet menedéke, és 1985-ben az izraeli légérő végrehajtott már egy ilyen támadást. Akkor a Faláb (Operation Wooden Leg) hadművelet során Tunéziában támadták meg az akkor még aktív Palesztín Felszabadási Front főhadiszállását. Tehát, van erre precedens, ráadásul egy hidegháborús precedens, csak teljesen más, amikor van egy stabil nemzetközi rendszer, amit két szuperhatalom vetélkedése határoz meg, meg van egy felborulóban lévő nemzetközi rendszer, ahol egy zsák kihajítása az imbolygó hajóból már felboríthatja az egészet. És most pontosan ez történt.

A másik légtérsértés, ami ennél sokkal közelebb történt, az a 20 körüli orosz drón berepülése volt Lengyelország légterébe, ami a varsói, rzeszówi repülőtér lezárásához vezetett. A cél nyilvánvalóan nem Lengyelország megtámadása volt, erre a fényképfelvételek szerint bevetett Gerbera drónok nem is alkalmasak. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az oroszok azt a megoldást választották, amelyet Ukrajna is már többször alkalmazott. Azaz más ország légterét vették igénybe ahhoz, hogy a célpontjaikat támadják. Ugye emlékezünk rá, hogy nemerégiben Észtországban lezuhant egy ukrán drón. Na most ezek a drónok – az egyik lehetséges magyarázat szerint - nem lengyel célpontokat támadtak, hanem a lengyel légtérből visszafordulva Ukrajnát olyan irányból közelítették, vagy közelítették volna meg, amelyek irányok felé az ukrán légvédelmei valószínűleg nem figyelt, vagy nem figyelt annyira. Nem véletlen, hogy a globalista lengyel kormány most rendkívül visszafogottan reagált, ugyanis senki sem szeretne egy atomháborút. Ezért ismét nem a Washingtoni szerződés ötödik, azaz kollektv védelmi cikkelye alapján reagált, hanem a negyedikre (tanácskozás) hivatkozva kérte a NATO segítségét. Kezelésében az eset nagyon hasonló az ukrán légvédelmi rakétaalkatrész, 2022 novemberi, két ember halálát okozó becsapódásához.

A másik lehetséges magyarázat, hogy ez egy figyelmeztetés volt. A sokadik, más ország légteréből végrehajtott ukrán támadás után az orosz vezetés a saját stílusában jelezte, hogy a kölcsön kinyír visszajárhat. Persze, vannak ennél sokkal hajmeresztőbb, vagy reálisabb teóriák is. Legyen szó akár elektronikai hadviselés által megtévesztett eszközökről, a Gerberák fő feladata ugyanis a drón csapások elektronikai és felderítési támogatása, de olyan hihetetlen véleményeket is hallani, hogy ez egy ukrán hamis zászlós támadás volt.

Akármi is legyen a valós oka a tény, hogy ilyen nagyszámú drón, a hírek szerint akár száz kilométert meghaladó mélységben is bejuthatott a lengyel légtérbe, heves reakciókat váltott ki Európában. Polák testvéreinkhez és a balti országokba özönlenek az európai légvédelmi eszközök, amelyekből a hírek szerint a szintén Oroszországgal határos Finnország is kap.

Legyen bármi is a légtérsértés oka – támadásról csak az elfogult drukkerek beszélnek, ugyanis károkozás nem történt – ez az esemény is egy ébresztő volt sok szempontból. Beszélgethetünk vörös vonalakról, meg egyebekről, aztán történik valami, és a világ már egy nap múlva nem az, ami korábban volt. Ebben a helyzetben egyértelműen látszik, hogy a cselekvésre képes felek elszánták magukat arra, hogy a fennálló problémákat elsősorban katonai eszközökkel fogják rendezni, ami nem egy túl jó hír a világ számára.

Ebben a helyzetben már nem lehet jogilag agresszióról beszélni, mert azt az adott nemzetközi rendszer keretén belül lehetett csak meghatározni. Amely megszűnt. Tehát itt nem arról van szó, hogy bármilyen elvont, érzelmi, logikai, erkölcsi alapon beszélünk a rendszer megszűnéséről, hanem egy – illetve kettő – reálpolitikai akció következményeiként. Amelyben egyébként a világ három nagyhatalmából kettő érintve volt, a harmadik pedig nem tett semmit. Régi regula, a hallgatás beleegyezetést jelent. A nemzetközi rendszer a Bretton Woods-i, a Vesztfáliai vagy akárminek nevezhetjük, nos az megszűnt. Szeptember 10-étől de facto, ha még nem is de jure, de egyértelműen megszűnt. A katonai erő és képességek számítanak. Semmi más.

Azonban, ahogy egy rendszer összeomlása megindul, nem közvetlenül utána, nem azonnal kezdődnek a káosz jelentette problémák. Hanem bizonyos idő elteltével, de innentől kezdve egy olyan precedenst alkotott ez az izraeli légicsapás, hogy aki nem tudja magát megvédeni, az szabad préda lesz a nagyobb hatalmak számára.

Ennek a következményeit most nagyon nehéz felbecsülni, én úgy gondolom, látni fogjuk, hogy a konfliktusok kora következik. Innentől kezdve lehet, hogy lesznek tárgyalások, de ezek a tárgyalások csak akkor vezetnek majd eredményre, ha azt valamilyen katonai akció vagy éppen katonai erő akár megelőzte, akár komolyan képes alátámasztani. Az elmúlt évtizedekben a szőnyeg alá sepert problémák újult erővel ütik fel a fejüket. Gondolhatunk a Zangezuri folyosóra, gondolhatunk az összes fönnálló területi követelésre, innentől kezdve, ebben a nemzetközi rendszerben gyakorlatilag bármit meg lehet tenni.