Dippold Pál

Vélemény és vita

Pornóban is nyomulnak

Korunk hírzivatarában csak úgy záporoznak ránk az úgynevezett híres emberek cselekedeteiről szóló tudósítások. Mivel a világ népessége egyre inkább növekszik, nyilvánvaló, hogy ma többen vagyunk, mint tegnap. Hiába, szaporodunk. Az emberi érintkezés formái is változnak. Ez mindig is így volt, valószínűleg később is így lesz. Nem beszélgetünk, hanem kommunikálunk, ha tetszik valami, nem jónak vagy szépnek, hanem kúlnak nevezzük, s egyre kevésbé tudunk szembeszegülni az úgynevezett híres emberek lapos és fájón buta életbölcsességeivel.

Egy közel sem teljes leltár tisztázhatja, hogy kiket is tart ma a világ híresnek: mindenféle színészeket és színésznőket, függetlenül attól, hogy ezek a derék emberek kitanulták-e ezt a komoly mesterséget. A kereskedelmi televíziók ontják a legkülönfélébb valóságsókat. Ezekről azt kell hinniük a nézőknek, hogy amit ott bemutatnak, a kizárólag képzetlen, amatőr szereplők, az a valóság. Nincs azzal semmi baj, ha valamelyik közreműködő például híressé válásáig műkörmösként vagy géplakatosként tevékenykedett, ám amint néhány adás erejéig megmutatta magát a képernyőbámuló nagyközönségnek, azonnal megkapja a színész titulust.

A hírességek közé tartoznak a divatos szakácsok, szabók, varrónők, fodrászok, tévébemondókból magukat íróművésszé előléptető alakok, a régi táncdalénekesek mai megfelelői, a huszonéves bölcsek, akik ugyan énekelni nem tudnak, de kizárólag trágár mondatokkal adják a világ tudtára, hogy ők milyen hatalmas tehetségek. A hagyományos értelmiségi szakmák képviselői is celebbé válhatnak, persze csak akkor, ha sokszor szerepelnek a tévékben, rádiókban, internetes fecsegő műsorokban. Így válhatnak tiktok doktorrá, lélekgyógyásszá, életvezetési tanácsadóvá, meg még ki tudja, ki mindenki mássá.

Amúgy ez nem gond, aki nem nekik megfelelően akar élni, éppen úgy olvashat, tanulhat, beszélgethet, futhat vagy akármit is csinálhat, mint a régebbi korok emberei. Kultúrdemokrácia van.

Amikor azonban rövid időn belül két kurva is felbukkan a hírességek diktálta közbeszédben, megállhatunk, és elspekulálhatunk azon, hogy akkor most már ezután a pornószínésznők is a példaképeink közé tartoznak?

Az első, magát a politikába beemelő hölgy azzal vált néhány napra híressé, hogy lefényképeztette magát egy étteremben, a mögötte lévő asztalnál meg ott ült Orbán Viktor. A kacsacsőrű emlős jellegű szexipari művésznő Munkaebéd című öntudósítását villámgyorsan felkapták a balliberális médiumok, nahát, micsoda nagy hír ez, egy felnőttszínészeti nagyság egy társaságban, ami valójában csupán közös légteret jelentett, a miniszterelnökkel. Néhány nap elteltével rájöhettek arra, hogy ez leginkább a szilikonajkú nőnek kellemetlen, így hát levették a műsorról.

Előbújt azonban egy másik pornószínésznő. Ő a Tisztelet és Szabadság pártjának fontos, elnöki oklevéllel is kitüntetett aktivistája. Kiderült róla, hogy a mai celebvilág egyik jelentős részterületének, a pornóiparnak elismert szakmunkása. Feleséglehallgató, telefontolvaj, részvényzsonglőr, hazudozó pártelnöke jól megvédte azzal, hogy pornózni sokkal kisebb vétek, mint – szerinte – Magyarországot Fidesz módra szétlopni.

Meg amúgy is, tesszük hozzá, nem kell csodálkozni azon, hogy a tokazsír tábornok, a félhülye tiktok doktor, a kékhajú elembétékú varázslónő és az összes többi hasonló híresség mellé most besorakozhatott egy szexfilmcsillagocska is.