Visszatérés a szocializmusba?

Híres ellenzéki triumvirátus ült asztalhoz megbeszélni a Klikk TV Heti egyenleg című műsorában, hogy a Fidesz vissza akar térni a szocializmusba. Ettől persze még a hidegvérű olvasónak is azonnal égnek áll a haja, mert tudja, hogy épp Orbán volt ez első számú ellenfele a kommunistáknak, s a végén az ország el is űzte őket. És akkor a Szakonyi Péter, Holoda Attila és Bánó András hármas most nevét adja a hajmeresztő címhez: a Fidesz visszatérne a szocializmusba.

Ennek a három derék embernél az verte ki a biztosítékot, hogy az élelmiszerek után a legkeresettebb kozmetikai cikkek esetében is be akarja vezetni a kormány az árrésstopot.

Tudjuk jól, hogy az élelmiszerek esetében volt árucikkek, amelyeknél a száz százalékot is meghaladta az árrés. Tehát a kereskedők több, mint a duplájáért adtak bizonyos élelmiszereket, mint amennyiért ők beszerezték. Naná, hogy ez fölnyomta az inflációt meg az emberek elégedetlenségét, ami kapóra jött a balos-ellenzéki politikusoknak, sajtónak, hogy szidják az Orbán-kormányt, mint a bokrot. Valójában itt be is fejezhetnénk a cikket, mert ez a társaság akkor is szidja a kormányfőt, ha semmi oka nincs rá. Akkor viszont, amikor az emberek zsebükön érzik a disznóságot, hogy valami nincs rendben az árképzésben, és a kormány lép, akkor pláne felcsavarják a hangerőt.

Bánó András műsorvezetőként most például megemlítette, a DM-, a Rossmann- és a Müller-üzleteket. „Megint csak az infláció ellen fog tenni a kormány, mert, mint felhívta a figyelmet, most már ezekre a piperecikkekre is – nem szégyellnek – az üzletek harminc százalékos árrést alkalmazni.”

Szavaiból az csendül ki, hogy ő szívesebben fizetne harminc százalékkal többet a piperecikkekért, míg a gonosz kormány meg akarja fosztani őt és a hozzá hasonlóan gondolkodókat is ettől és beavatkoznak az boltok árréspolitikájába, hogy az emberekkel ne szúrjanak ki, alkalmazzanak tisztességes hasznot és pont. Ha az a szocializmushoz való visszatérés ismérve, hogy a kormány olcsóbb életet akar teremteni a lakosságnak, akkor nem is jár rossz úton. De ez a kerekasztal-társaság nem erre helyezte a hangsúlyt, hanem arra, hogy Orbán-kormány kommunista módszereket akar alkalmazni. Ergo ezek is kommunisták. Le kell őket váltani, itt van ez Brüsszel Peti, aki úgy is Weber haverja, majd ő rendet csinál. A globalista Európához kapcsol bennünket, feladva a szuverenitásunk egy részét, támogatja Ukrajnát és úgymond a jogállamiságot, amire rámegy a gatyánk. Ha valami komcsi diktatúra liberális fedőnévvel, akkor ez pont az.

Nézzük Szakonyi hogy értelmezi a kérdést. „Volt Magyarországon az Országos Anyag- és Árhivatal, Csikós-Nagy Béla vezetésével, amely minden árat meghatározott. Nem messze vagyunk már ettől a szinttől, hogy az „anyag- és árhivatal” mindent szabályozzon. Ily módon visszatérünk a piacgazdaságból a tervgazdaságba. És ötéves terv, hároméves terv is lesz. Nagyon jó úton van a kormány ahhoz, hogy megszüntesse azt, ami a kapitalizmus lényege, vagyis a piaci versenyt.”

Tehát az nem jó, ha a kormány beavatkozik, hogy olcsóbb legyen az élet az emberek számára, hanem az a jó, ha a megoldások nem hasonlítanak a régi időkre, aminek a végén a rendszer úgy omlott össze, mint a kártyavár.

Holoda Attila pedig így érvelt. „Tényleg nem értem, hogy a Nagy Márton ezt hogy tudja olyan közgazdasági diplomával, amit megszerzett Magyarországon, és azért olyan tanárai lehettek, akik folyamatosan azt sulykolták beléjük, hogy miért nem működött annak idején ez a politikai gazdaságtan, amit a szocialista rendszerben minden közgazdásznak és minden mérnöknek meg kellett tanulnia. Egész egyszerűen nem működik jól egy olyan rendszer, ahol nem a kereslet és kínálat fogja meghatározni az áruk értékét, árát, hanem az, hogy ki hogyan kel föl. Legyen az kommunista pártfőtitkár vagy éppen Nagy Márton, vagy éppen Orbán Viktor.” Neki is fontosabb tehát az egyetemi jegyzet szövege, mint a való élethez való alkalmazkodás – főleg háború idején.

Orbán tehát pártfőtitkár, tehát diktátor, kommunista.

Valószínűleg azért készült a műsor, hogy ezt tudják az urak sulykolni a nézők agyába. Bánó nem is szólt közbe. Tenyerét dörzsölve hallgatott, mint a sír. Remélve, hogy célt ér a hülyítésük.

Szerencsére ez 2010 óta sohasem ért cél.

A szerző újságíró