Lattmann Tamás, a híresen baloldali alkotmányjogász, az ATV folyamatos vendége, gondolatferdítő szakértője, most a Hírklikkben fejti ki áldásosnak nem túlzottan mondható gondolatait. Ezúttal sem tesz konkrét állítást, csak a kormánnyal ellenséges fölfogását építi ismét feltételezésekre. Már csak azért is, hogy a szakmai mázzal leöntött szövegét a baloldali olvasók többsége készpénznek vegye, s még jobban haragudjon Orbánra, ha még eddig ezt nem tette volna meg, jóllehet szövegének ezúttal sincs semmi alapja rá.
Elmondta, hogy a magyar kormány várhatóan egy újabb jogállamisági eljárással kényszerül majd szembenézni, felerősödhet a 2018 óta „beakadt”, 7. cikk szerint eljárás, miután a korábbi vétók miatt meglehet a szükséges négyötödös többség. Kiemelte, hogy nem az Európai Parlamentnek a napokban elfogadott állásfoglalása nyit utat ehhez, hiszen annak nincsenek közvetlen jogi következményei. Az EP ugyanakkor felhívta a figyelmet a jogállamiság betartásának fontosságára, a kisebbségek elleni diszkrimináció megszüntetésére.
Látja, kedves olvasó. Az Európai Parlament bunkósbotként emlegetett állásfoglalásának még Lattmann szerint sincs közvetlen jogi következménye. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a jogállamiság fontosságára, a kisebbségek elleni diszkrimináció megszüntetésére. Ha valaki még nem kap röhögőgörcsöt Brüsszel, az Európai Parlament és a jogállamiság, meg a kisebbségek elleni diszkrimináció együtt emlegetésétől, akkor hozok ide egy példát.
Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes tette közzé a Facebookon. Két kép van egymás mellett. Ilaria Salis és Marine Le Pen. Tudják, Ilaria Salis verte félholtra társaival viperával azt a szerencsétlen magyar fiatalembert, akinek az volt a bűnek, hogy katonainak látszó ruhában közlekedett az utcán, teljesen békésen. Hátulról nekirontottak, és agyba főbe verték. Azt írja Salvini Salisról: „Megválasztva, hogy ne ítéljék el bűnösnek”. Le Penről pedig, aki pártja számára szervezett támogatást, saját célra egy fillért nem használt fel belőle: „Bűnösnek ítélve, hogy ne válasszák meg.” Le Pen ugyanis rendkívül népszerű a franciák között, s minden esély megvan rá, hogy a következő választáson győzelmet arat Macron felett.
De a lényeg, hogy a baloldalon az a jogállam, ha az egyiket azért választják EP-képviselőnek, hogy a mentelmi joga miatt ne lehessen elítélni mint bűnöst, Le Pent pedig ne lehessen megválasztani, hogy a népakarat még véletlenül sem érvényesülhessen Franciaországban. Emlékszünk Trumpra, aki ellen kétszer merényletet kíséreltek meg, bíróság elé állították, míg végül sikerült kivágnia magát, és ismét elnökké választották.
Lattmann erről nem beszél. Lattmann az Európai Parlament jogállamiságának érinthetetlenségét mantrázza.
De idehozhatom az interjúból a Pride-dal kapcsolatos részt is.
Azt mondja a gondolatferdítő: „A Pride körüli felháborodás nem elsősorban a gyülekezési jog korlátozásáról szól, ennél sokkal fontosabb a döntés diszkriminációs vonzata. A bizottság a magyar kormány döntését nem a gyülekezési jog sérelme miatt fogja újabb kötelezettségszegés tárgyává tenni, hanem mert a háttérben diszkriminációt tapasztal.”
Hát persze, hogy nem, kedves Tamás, merthogy semmiféle korlátozása nincs a gyülekezési jognak, mint ahogy diszkriminációról sincs szó. Itt pusztán az a lényeg, hogy azok a közfelháborodást keltő, lényegében meztelen, bőrpántokat viselő, tarka felvonulók nem lehetnek jelen a pesti utcán, akik eddig ilyen „öltözetben” vonultak. Normális, hétköznapi öltözetben ezek az emberek nyugodtan vonulhatnak ugyanott, ugyanabban az időben. Szerelmi életüket pedig otthon, a négy fal között, tetszés szerinti partnerrel élhetik, ha elmúltak 18 évesek.
Semmi szükség tehát arra, hogy Lattmann az elmélyült jogtudósi ábrázatával félrevezesse az embereket. Még akkor sem, ha ez a Fidesz malmára hajtja a vizet.
A szerző újságíró