Gyalázatos döntést hozott az francia bíróság, amely Marine Le Pent, a jobboldali, keményen migrációellenes Nemzeti Tömörülés (NT) volt elnökét négy év börtönre ítélte. Az indok: pártja állítólag 2004 és 2016 között – legalábbis a bíróság szerint – az Európai Parlamentben (EP) fiktív módon alkalmazott olyan személyeket, akik nem az EP-nek, hanem az NT-nek dolgoztak.
Az ítélet szerint Le Pent négy év börtönre ítélték, amiből két év felfüggesztett, két évet pedig házi őrizetben tölthet el. Ezen kívül öt évre eltiltották a választásokon való részvételtől. Vagyis így nem indulhat sem a két év múlva esedékes elnökválasztáson, sem az azt követő parlamenti voksoláson.
Azért az érdekes, hogy pont akkor hozott a párizsi bíróság ilyen ítéletet, amikor a közvélemény-kutatások már most azt jelzik, hogy Le Pen a 2027-ben tartandó elnökválasztást valószínűleg megnyeri. Ha ez bekövetkezne, akkor szinte biztos, hogy Nyugat-Európában összeomlana a már most is gyenge lábakon álló, liberális demokráciának nevezett politikai rendszer.
Mostanra a migránskérdés vált a nyugat-európai társadalmak választóvízévé. Nézzük meg, hogy mi történt Németországban, a februári előre hozott választások előtt és után. A győztes CDU a voksolás előtt megígérte a szigorúbb bevándorláspolitikát, majd a választás után már szorgalmazta az afgánok betelepítését.
A CDU népszerűsége esett, a migrációellenes AfD-jé nőtt. A balliberális rendszer már korábban megkezdte az AfD „jogi” úton történő betiltásának előkészületeit. Nem zárható ki, hogy ez be is fog következni, mert az előrejelzések szerint nem kell sokat várni ahhoz, hogy a migránsellenes párt legyen Németország legnépszerűbb politikai tömörülése.
Ez viszont számára már most azzal a veszéllyel jár, hogy Le Pen sorsára jut. Eltiltják, betiltják, vagy ki tudja, hogy még mi jöhet.
Itt van a holland példa, amikor a Szabadságpárt választásokat nyert. A párt vezetője, Geert Wilders mégsem lehetett miniszterelnök, de pártja az új koalíciós kormány vezető politikai erejévé vált. Az Osztrák Szabadság Párt még rosszabbul járt, mert ott nyert a jobboldal, de a többi párt megalakította a vesztesek koalícióját.
Szóval a globalista, balliberális rendszer úgy épült fel, hogy a gépezet egyszerűen, úgymond jogi eszközökkel, ami tulajdonképpen diktatórikus eljárás, le tudja venni a politikai palettáról a jobboldalt, ha az nagyon megerősödik. Ennek egyik eszköze a jog, amelyet a balosok alaposan „kicsavartak”. Nézzünk körül a tőlünk keletre és délre fekvő térségben. Vegyük például Moldovát. Idézet az EBESZ 2024. októberi jelentéséből, az elnökválasztással kapcsolatban. „Az elnökválasztási kampányban Maia Sandu – EU-barát, akkor hatalmon lévő elnök – és az őt támogató koalíció visszaélt az állami erőforrásokkal, jogi eszközökkel korlátozta az ellenzék mozgásterét.”
Nikola Gruevszki észak-macedón miniszterelnököt kétes, úgymond bizonyítékok alapján akarták letartóztatni és elítélni. Ha ez megtörténik, akkor Gruevszki lekerül a sakktábláról. Erre azért nem került sor, mert Magyarországra menekült.
Most éppen Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét akarják ellehetetleníteni jogi eszközökkel, mert szorgalmazza a szerbek lakta országrész kiválását az államszövetségből.
Valahogy úgy néz ki a dolog, hogy ezekben az országokban próbálják ki élesben azt a módszert, amelyet majd Nyugaton akarnak alkalmazni. Ennek első lépése most Franciaországban megtörtént.
A szerző főmunkatárs