Kukorékolás miatt kellett bíróság elé állnia Bajorországban egy ingolstadti gazdának, akinek három kakasa éjjel-nappal felverte a környék csendjét. Száz méterre lévő szomszédja megunta az állandó csatazajt, és panaszt tett a hatóságoknál, amelynek emberei kiszálltak a helyszínre. Gondos terepszemle után megállapították, hogy a három tollas jószág valóban nagy ribilliót csinál, leginkább úgy, hogy amint az egyik elkezdi a kukorékolást, a másik kettő nyomban kánonban felel neki. A bíróság arra kötelezte a kakasok gazdáját, hogy azok ketrecét rakja távolabb, alkalmazzon zajszigetelő anyagokat, vagy éppen csökkentse a tarajosok számát, és nem adott helyt annak a védekezésnek, hogy a kukorékolás a vidéki élet természetes velejárója. A pert vesztett gazda, ha mással nem is, legalább azzal a mondással vigasztalódhatott, hogy a kakas csípje meg, elvégre van szárnyasa, amely ezt megteheti.